A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1963 (Szombathely, 1964)
A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1963. VI. 1054/1963. szám. A Szentséges Atya levele a Magyar Katolikus Egyházhoz. Szentséges Atyánk, VI. Pál pápa koronázása után levéllel fordudt a Magyar Püspökökhöz, Papsághoz és Hívekhez. A Szentatya levelének magyar fordítását közlöm T. Testvérekkel és Híveimmel azzal a rendelkezésemmel, hogy ezt a levelet a kézhezvétel utáni vasárnapon minden szentmise keretében olvassák fel. „A magyar nemzethez tartozó Tisztelendő Testvéreknek és kedves fiainknak üdvözletünket és Apostoli áldásunkat! Amióta a keresztény egyetemes családnak kormányzására Isten titokzatos rendeléséből meghívattunk, a ti kiváló nemzetetek kedves emléke újra és újra felmerül lelkűnkben és különleges jóindulatot követel részünkről. Mert bár a világ minden nemzetét egyenlőképp szeretjük, mivel hivatásunk a Krisztus vérével megváltott nyájat egyenlőképp gondozni, mégis méltányos, hogy Magyarország püspökeit és híveit különösképp kedveljük, mert ismerjük ennek az országnak történetét és dicsőségét, irodalmának és művészetének kiváló alkotásait, ismerjük lakóinak kellemes szokásait, előzékeny, barátságos voltát, különösen abból az időből, mikor Pacelli Jenő bíborost, pápai legátust kísértük. Akkor Magyarország fővárosában a hívek nagy tömegeinek részvételével és ragyogó fénnyel az Eucharisztikus Világkongresszust ünnepeltük. A katolikus Magyarország erényei és érdemei, valamint annak munkássága egyáltalán nem ismeretlen előttünk és nem kételkedünk, hogy „hitetek próbája, a romlandó aranynál sokkal értékesebbnek találtatik ... dicséretetekre, dicsőségtekre, és tisztességtekre.” (V. ö. I. Péter 1, 7.) Kérjük Istent, hogy az eddiginél is nagyobb fénnyel ragyogjon fel közietek a 'jobb kor hajnala. Reménységtől duzzadó jó híreket várunk határaitokon belül a katolikus Egyházról, főpásztoraitokat pedig magunkhoz ölelni hőn vágyunk a II. Általános Vatikáni Zsinat legközelebbi ülése alkalmával. Miközben pedig kívánságainkat buzgó imával erősítjük, Tinéktek és Nemzeteteknek minden jót és sok szerencsét kívánunk, hogy a keresztény békesség megerősödvén, biztos léptekkel haladjatok az erény úitján és maga a földi jólét is örvendetes gyarapodást mutasson közietek. És végül, mint az égi ajándékok jelét és zálogát egyenként és összevéve, szeretettel adjuk apostoli áldásunkat mindnyájatoknak. Kelt: Vatikánban, 1963. július 3-án, pápaságunk első évében. VI. Pál pápa” 950/1963. szám. VI. Pál pápa megválasztása. TT. Szentséges Atyán/k VI. Pál pápa megválasztása alkalmából sokszorosítás által közölt és már felolvasott szózatot a körlevélben is teljes szöveggel hozzuk: Nagy örömmel hozom T .Testvéreim és Kedves Híveim tudomására, hogy a római Anyaszentegyház bíborosainak conclavéja 1963. június 21-én, Jézus Szíve ünnepén délelőtt MONTINI Kér. JÁNOS bíborost, milánói érseket pápává választotta, aki VI. PÁL néven foglalta el Szent Péter székét. Tegnap még alig ismertük őt. Annyit tudtunk róla, hogy 1897. szeptember 26-án született Concesió községben a bresciai egyházmegyében. 1920. május 29-én szentelték áldozópappá, 1954, december 12-én pedig milánói érsekké consekrálták. Boldog emlékű XXIII. János pápa 1958. december 15-én elsőnek nevezte ki bíborosnak. Ezekhez az adatokhoz örömmel kapcsoljuk hozzá, hogy az 1938. évi budapesti eucharisztikus kongresszuson mint apostoli protonotárius részt vett. Ezek az adatok azonban alig ismertetik az új Szentséges Atyát, de nekünk mindennél többet jelent az, hogy Ö a mi Szentséges Atyánk. Élő hittel valljuk, hogy Krisztus hű tanítványa, akire Szentséges Szívének ünnepén bízta rá egyháza kormányzását, mint egykor Péterre, mondván neki: Legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat! (Jn. 21. 17.) Mától fogva pásztora és őre Krisztus nyájának, helytartója Krisztusnak, feje az Anyaszentegyháznak, atyja minden katolikus hívőnek és testvére
