A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1962 (Szombathely, 1963)

А. i_ __ 933/1962. szám. Sz óz at __a_l ©fegyverez é s_é s béke Jigy ében. Krisztusban Kedves Hi veim ! Vox temporis, vox Dei! Az idő történéseiben és eseményeiben a ka­tolikus hivő lélek kell, hogy meglássa a jó Isten figyelmeztetését, és üzenetét. Az idők szava az Isten üzenete kizárólagosan abban az értelem­ben, hogy észrevegyük az emberi gyarlóságokból és bűnökből származó ká­rokat és minden erőnkből, a jó Isten kegyelmében bizva és azt felhasznál­va tegyünk meg mindent a veszedelmek, bajok és helyrehozhatatlan károk megakadályozására. Lehetetlen észre nem venni, hogy az egész világon egy veszedelemmel fenyegető feszültség vonul végig akkor, amikor a két világ­háború rettenetes pusztításaiból, emberveszteségeiből, embertelenségek vérlázitó elkövetéseiből eléggé megértettük azt, hogy a háború semmit sem old meg; de mindent elront. Az idők szavában, amely az eseményekben dübö­rögve szól hozzánk, meg kell érezni azt is, hogy mennyire igaza von az Ur Jézusnak, aki azt mondotta, hogy aki kard által támad, az kard által vész el. De az idők szavában meg kell látni és érteni azt a másik nagy jelen­séget is, amelynek kifejezője lesz Julius 9“én és 10-én a moszkvai 1-efegj­­verezési és béke kongresszus. Ebben a hatalmas manifesztációban milliók ■■ és milliók követelik a fegyverek, elsősorban is az atomfegyverek ftegsem­­misitését, az általános leszerelést, az egymással való megbékélést, és egymás megértését. Ez a nagy kongresszus figyelmeztessen mindenkit, bár_ milyen vezető állásban van, vagy egyszerű kis munkahelyen dolgozik, hogy tőle telhetőén segitse elő a lefegyverezést, követelje a pusztitó fegyve­rek megsammisitését, életével és munkájával segitse az embereknek megbé­kélést és az ált .alános békét. Amikor'az előző szavaimban azt hangoztattam, hogy minden katolikus hivőnek az idők történéseiben a jó Isten üzenetét kell meghallania, akkor hivő hittel imádkozom azért, hogy az isteni Üdvözítő vegyen el minden em­ber leikéről olyan vakságot, amely nem látja meg és semmibe veszi azt^a veszélyt is, amely békeszerető világot és benne magát az embert, család­ját és a földi életét fenyegeti. A veszedelem itt áll előttünk, szekál nagyobb és katasztrófánsabb, semminthogy azzal játszani lehetne. Alá ismeri az evangéliumot, az tisztában van azzal is, hogy Jézus az emberi közösségtől éppen úgy, mint egyes emberektől a felelősségtuda­tot megköveteli. Ezzel a felelősségteljes tudattal kell nekünk imádkoz­nunk és dolgoznunk, hogy az általános leszerelés és a béke megvalósuljon. Külön kérem Tőletek azt, hogy most, amikor a moszkvai leszerelési és béke kongresszus folyik, imádkozzunk azért, hogy az emberek egymásban megbe­csüljék az embert. Mert ez lesz annak a békének az útja, amelyik a kar­dokból ekevasat, a lándzsákból sarlókat kovácsol és nem tanul többé had­viselést. A közelmúltban egyik templom sekrestyéjének szekrényén érdekes tár­gyat láttam. Az első világháború üres srapnelhüvelyét, és az erőshitü ka­tolikus erre a srapnelra egy feszületet kovácsolt. Nagyon beszédes jele ez annakj hogy Krisztus uralkodjék a szivünkben és értelmünkben, és Krisz­tus ereje akkor a srapnelekből és minden pusztitó fegyverek helyett az emberiség boldogságát, jólétét, biztos jövőjét segitő és fenntartó erő­forrásokat fog nyitni azokból a nagy és gigantikus anyagi erőkből, ame­lyeket eddig az emberek pusztítására fordítottak. Ezért imádkozzunk és ezért dolgozzunk, - Amen; -1

Next

/
Thumbnails
Contents