A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1960 (Szombathely, 1961)
Időtartama: június 27-től július 30-ig, teljes napi elfoglaltsággal. A tanfolyam hármas tagozatú: előkészítő, I. és II. évfolyam, amelynek sikeres elvégzése után képesítő-vizsga tehető és országos érvényű oklevél nyerhető. Jelentkezhetnek kifogástalan előéletű férfiak és nők, betöltött 16 éves kortól 45 éves korig, akik legalább az általános iskola 8. osztályú, (ill. annak megfelelő) iskolai végzettséggel rendelkeznék és hivatást éreznek a liturgikus egyházzenei szolgálatra. A tanfolyam mindegyik tagozatára mindenkinek a saját püspöke ad engedélyt a részvételre. A felvételi kérvényeknek legkésőbb június 1-ig kell beérkezni az egyházmegyei hatósághoz. A kérvényhez mellékelni keU a plébános vagy lelkiatya ajánló sorait a kifogástalan katolikus élet igazolására. Felvételi vizsgára csak azok jelentkezhetnek, akiket az egyházmegyei hatóság nem utasított vissza. Felvételi vizsga június 23-án reggel 8 órától. Jelentkezéskor be kell mutatni: 1. személyi igazolványt, 2. keresztlevelet, 3. utolsó iskolai bizonyítványt. A II. évfolyamra a felvételi vizsga ugyanaznap du. 14 órakor kezdődik, amikor be kell adni az írásbeli házifeladatokat. A felvételi vizsga anyagáról válaszbélyeg beküldése esetén részletes tájékoztatót mindenkinek készséggel küld az igazgatóság: Budapest, V., Eötvös Loránd u. 7. Lakásról és ellátásról mindkét nembeli hallgatók maguk kötelesek gondoskodni. Szükséges felszerelés: Szent Vagy Uram orgonakönyv, Hozsanna ima- és énekeskönyv, Harmónia Sacra, Nagyheti Szertartások, Temetési Szertartáskönyv, rendelkezésre álló preludiumos könyv, Irsai— Agócs.y—Szőnyi alsófokú szolfézs I., ill. II. kötet. Ajánlatos hozni gregorián-kótás ' Usualist és. Magyar Missalet. Tandíj: 150 Ft. A képesítő-vizsga díja külön 100 forint. 765/1960. szám. Egyházi személyek betegségi biztosítása. Fenti tárgyban az 1957. évi V. sz. körlevelem 1696/1957. számú rendeletében közöltem a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának 8907—66— 2/1957. számú rendeletét, és felhívtam a Tisztelendő Testvérek figyelmét az egyházi személyek betegségi biztosításának újabb szabályaira. Adott esetekből kifolyólag, a T. Testvérek érdekében kérem, hogy azt újra átolvasva, nagyobb gondot fordítsanak az SZTK be-, ki- és változásjelentésekre, különösen dispozició és államsegélyben beállott változás, (annak megszűnése vagy újabb folyósítása) alkalmával. Lásd 1959. évi IV. sz. körlevelem 1509/1959. sz. rendelkezését! Minden változás az SZTK-hoz 8 napon belül jelentendő! — Kiemelem még az államsegélyben nem részesülő lelkészek után a havi 18.50 Ft járuléknak az illetékes helyi szervihez való pontos befizetését. .Nyugdíjazás esetén a T. Testvérek csak az SZTK- kijelentésről gondoskodjanak, mert a nyugdíjazás napjával az ő SZTK-bejelentésüket és a járulék kiegyenlítését az Egyházmegyei Nyugdíjintézet végzi. Végül felhívom a T. Testvéreket, hogy halasztás nélkül vizsgálják felül betegségi biztosításukat, mert minden mulasztásból eredő kárért a T. Testvérek saját személyükben lesznek felelősek. 766/1960. szám. Alkalmazottak munkabérének kifizetése. Táppénzes állományba jutáskor vagy a munkaviszony megszűnésekor több helyen ismételten zavart okozott az, hogy az alkalmazottak havonta előlegesen kapták fizetésüket. A táménzes időre ugyanis munkabért kifizetni nem szabad. Éppen ezért emlékezetbe idézem az MT. 74. §-át. „1. Egy hónapnál hosszabb ideig tartó munkaviszony esetén a munkabért havonként utólag kell elszámolni és kifizetni. 2. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért hetenként, vagy a munkaviszony végén kell elszámolni. 3. A munkabér kifizetésekor a munkabérről és a levonásokról a dolgozó részére írásbeli elszámolást kell adni.” Ezzel kapcsolatiban különösen a következőkre hívom fel T. Papjaim figyelmét, illetve a következőket rendelem el: a) SZTK-jogcsultaknak táppénzes, időre munkabért adni nem szabad. b) A kifizetésekről mindig elismervényt kell kérni és azt előírás szerint gondosan egybegyűjtve megőrizni. E rendelkezés a rokon háztartási alkalmazottakra is vonatkozik. Ha ez valahol eddig elmaradt volna, a legközelebbi bérfizetéskor visszamenőleg az egész alkalmazási időre írásos nyilatkozattal kell pótolni. c) Az alkalmazottaknak minden kifizetéskor írásos elszámolást kell adni, ahol az esetleges levonásokat is. fel kell tüntetni. d) A 3 %-os öregségi SZTK-járulék levonása minden alkalmazottnál kötelező, s ezt az egyházközségeik nem vállalhatják át. (Kivételek a háztartási alkalmazottak, akiknél a jelenlegi havi 50 forintos járulékban az öregségi biztosítási díj is benfoglaltatik.) e) Az alkalmazottal a kb. egy hónapot meghaladó munkaviszonyt munkaszerződéssel vagy egyenértékű írással (díjlevél, egyházközségi határozat, kinevezés) kell szabályozni. Ahol ez nincs, ott az esetleges nézeteltérések elkerülése végett mielőbb pótolni kell. A háztartási alkalmazottakra nézve legutóbb a Magyar Közlöny 1959. június. 7-i 63. számában megjelent rendeletek adnak szabályozást. 767/1960. szám. Kötelező perselyek az I960, év II. leiében. Értesítem T. Papjaimat, hogy ez év második felében a július 3—i, augusztus 7-i, szeptember 4-i, október 9-i, október 23-i, november 1-i, december 4-i és december 31-i perselyeket kell az eddigi szokásoknak megfelelően átutalni. A szerzetesi és pápakoronázási perselyek időpontját külön fogom közölni. 768/1960. szám. Munkamegosztások a plébánián. Azokon a plébániákon, ahol több beosztott lelkipásztor (káplán, hitoktató-káplán, vagy ún. „önálló hitoktató”) áll a plébános segítségére, legtöbb helyen általában bevezették és alkalmazták a „hetességi rendszert”. Minthogy ezzel kapcsolatban, és általában a hitoktatóknak lelkipásztori munkaviszonyában több esetben félreértések, nézeteltérések keletkeztek, a következőképpen rendelkezem. 1. A hetességi beosztás a plébános tudtával és irányításával történjék. 2. A kijelölt hetes köteles elsősorban a felmerülő, esedékes ténykedéseket végezni, ez azonban nem függeszti fel és nem szünetelteti a többiek kötelezettségét, az otthonmaradást és a hetes elfoglaltsága alkalmával felmerülő munkák elvégzésiének kötelezettségét. A helyes munkamegosztás elve és az ésszerűség párosuljon a lelkipáaztori buzgósággal. 3. Tekintettel arra, hogy a kápláni és hitoktatói munkakörben mia már nincs lényeges különbség, hiszen mindketten lelkipásztorok, egyforma buzgósággal és egymás kölcsönös! kisegítésével végezzék a lelkipásztori munkát az egész éven át, tehát a vakációban is. A hitoktatót is kötelezi az egész évben a helybenlakás kötelezettsége. (S. D. 62. §.) — 8 —