A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1959 (Szombathely, 1960)
I A részvételi díj,ak: 1. Szállást és étkezést kérők 120 Ft. 2:. Teljes étkezést kérők (szállás nélkül) 100 Ft. 3. Csak lelkigyakorlatozók (szállás, étkezés nélkül) 30 Ft. A szállást igénylők 2 lepedőt, kisvánkost és kéztörlőt hezzanak magukkal. Az étkezés augusztus 24-én este 7 órakor vacsorával kezdődik és augusztus 27-én ebéddel fejeződik be. A jelentkezés elfogadásáról szóló értesítés augusztus 15-ig küldetik. 1004/1959. szám. Őszi bérmaút. 1959 őszén a következő helyeken és vasárnapokon lesz cancni látogatás és a bérmálás szentségének kiszolgáltatása. Augusztus 23-án délelőtt 9 órakor Meszlen, délután 4 órakor Tömord. Augusztus 30-án délelőtt 9 órakor Kőszegszerdahe)y, délután 4 órakor Bozsok. Szeptember 6-án délelőtt 9 órakor Nick, délután 4 órakor Vámoscsalád. Szeptember 13-án délelőtt 9 órakor Vasszentmihály. Szeptember 20-án délelőtt 9 órakor Rábakethely. Szeptember 27-én délelőtt 9 órakor Szombathely, Székesegyház, délután 4 órakor Ják. Október 4-én délelőtt 9 órakor Répceszentgyörgy, délután 4 órakor Felsőszeleste. Október 11-én délelőtt 9 órakor Hegyfalu, délután 4 órakor Bőgőt. Október 25-én délelőtt 9 órakor Rum. A bérmálás előkészítéséire vonatkozólag az 1952. évi III. sf. körlevél 535. sz. és az 1958. évi I. sz, körlevél 328. sz. rendeletéi adnak útbaigazítást. Ezeknek betartásával végezzék az előkészítést. 1005/1959. szám. Első szén tá kínzások időpontja. Felhívom T. Papjaimat, hogy a gyermekek első szentáldczását pünkösdi vasárnapig végezzék el, későbbi időre ne halasszák. 1006,1959. szám. Az 1959. III, évnegyedi kötelező perselyek. Értesítem T. Papjaimat, hogy ez év 'harmadik negyedében a július 4-i, augusztus 9-i és szeptember 6-i perselyeket kell az eddigi szokásoknak megfelelő módon átutalni. Az év utolsó negyedében esedékessé váló perselyek időpontját külön fogom közzétenni. 1007/1959. szám. Rendelkezés az állameskütétel tárgyában. * 1 2 .Egyházmegyei nyilvántartás számára egyházmegyém kötelékéibe tartozó minden működő pap — jelen körlevelem kézhezvételétől számított 8 napon belül — jelentse a következőket: 1. Mikor tett utoljára államesküt? 2. Hol és mely hatóság előtt tette? 3. Az eskütételről milyen igazolást kapott, annak eredeti példányát nyilvántartás végett küldje be. Azok a papok, akik 721. és 748/1959. sz. rendelkezésem szerint f. évi májuiS és június hónap folyamán tettek esküt és azt az egyházmegyei hatóságnál bejelentették, nem kötelesek újból jelentést tenni. 1008/1959. szám. Sajtójogi rendelkezések. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány ez évi május 1-én megjelent 26/1959. (V. 1.) rendelete és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 17. számú törvényerejű rendelete a sajtóval és a sajtójogi büntető rendelkezésekkel kapcsolatosan bűntettnek minősíti, ha valaki „engedély nélkül kinyomtat, más módon előállít vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek kinyomtatásához, előállításához vagy terjesztéséhez engedély szükséges”. (17. tvr. 2. §.) „Sajtótermék a műszaki vagy vegyi utón sokszorosított irat, ábra vagy zenemű is." (Ált. rendelkezések 1. §. 1.) Ez a rendelkezés tehát érinti a fotókópia által előállított szentképek, vagy hasonlók sokszoroí.itását is. — Jelen rendelet 1959. június 1-én lépett élette. 1009/1959. szám. Földrendezések. A mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakítása során az’ önkéntes íöldcse/réről, a földrendezésről, és a földfélajánlásról újólag a folyó évi május 30-án megjelent 1959. évi 24. számú törvényerejű rendelet (Tvr.) és a végrehajtása tárgyában kiadott 16 1959. (V. 30.) F. M. sz. r. (Végreh. r.) intézkedik. E két rendeletből főleg a háztáji földekkel kapcsolatos részeket alábbiakban közlöm. A Tvr. 1. §-,a szerint a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tábláit lehetőleg önkéntes földcsere útján kell létrehozni. Tvr. 2. §. (1): „Ha a községben vagy városban (továbbiakban: község) a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas tábla önkéntes földcserével nem alakítható ki, a termelőszövetkezetek nagyüzemi területeit a község egész határára kiterjedő földrendezéssel lehet kialakítani.” Ehhez kapcsolódóan a Végreh. r. 8. §. (1) meghatározása szerint: „A földrendezés engedélyezése és végrehajtása szempontjából mezőgazdasági ingatlannak kell tekinteni minden olyan ingatlant, amelyet a földnyilvántartás szántó, kert, gyümölcsös, rét, szőlő, legelő vagy. nádas megjelöléssel tüntet fel. Erdőgazdasági ingatlan az erdő, valamint az újból erdősítésre kerülő vágásterület. Ha a művelési ágban változás következett be és a tényleges művelési ág eltér a nyilvántartóit állapottól, a helyszínen történt felülvizsgálat alapján a tényleges művelési ágat kell figyelembe venni.” Tvr. 10. §. (1): „A földrendezés belterületi ingatlanokra nem terjedhet ki.” — A Végreh. r. 17. §. (1) ezt kiterjeszti a zárttkertekre is, melyek közé a háztáji gazdálkodásra alkalmas területek is sorolandók: „A földrendezési eljárásba nem szabad bevonni a 14/1955. (III. 3.) M. T. számú rendelet 5. §-ában (helyesen: 6. §-ában!) megjelölt belterületet és a zártkerteket. A jelen rendelet végrehajtása szempontjából zártkertnek kell tekinteni a kertszerűen művelt, kisebb parcellákra tagolt olyan' területet (veteményes kert, kenderföld szőllős-gyümölcsös kert stb.), amely háztáji gazdaság céljára alkalmas.” Tvr. 11. §.: „Tanyás vidéken az állami gazdaság és termelőszövetkezet tábláit úgy kell kialakítani, hogy a tulajdonosok tanyái a táblán kívül maradjanak. A tanyához taritozó földteriPetet 800—1600 négyszögölig a tanyák elhelyezésének megfelelően a földrendezésből ki kell hagyni és a tulajdonosok részére úthasználatot kell biztosítani.” — 8 — I
