A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1958 (Szombathely, 1959)

2. Az egyházközségek az így felszabadult biztosítási díjakat elsősorban az értékén alul biztosított berendezések teljes értékű biztosítására, vagy ha erre nem lenne szükség, az épületeknél (templom, plébánia) fennálló értéken aluli biztosítási összegek felemelésére használják fel. Ha valamely egyházközségnek mind az épületei, mind ingóságai teljes értékre vannak biztosítva. az ingóság tűzbiztosításának díjkülönbözetét az AB. az egyházközség javára írja (más hiztostíási díjába betudja, kifejezett kívánságra esetleg visszafizeti, ha az egyházközség más biztosítást nem kíván kölni). Minthogy az egyházközségek 1957. április 1. óta általában magasabb- díjtételt fizettek ingóságaik után, ezen idő közben felmerült túlfizetésük teljes összegben visszatérül. Ahol az új díjszabás magasabb az eddiginél, az egyházközségnek a díjkülönbözetet 1957. április 1-ig visszamenően utólag be kell fizetnie. Ez a mondat csupán a következő helységekre vonatkozik: Szarvas, Hajdúdorog, Párád, Törökszentmiklós, Tolna, Bátaszék, Békés, Bonyhád, Dombóvár.

3. Az áremelkedések miatt csak azok az épületbiztosítások tekinthetők teljes értékű biztosításoknak, amelyeket az új légköbméterenként! egységárak alapján revideálnak. Az ÄB. mindazon falusi (nem különleges értéket képviselő) egyházi épületek kártérítésénél teljesen mellőzi az aránylagos (pro rata) kártérítést, amelynek biztosítási összegét az új légköbméter-egységárak alapján állapítják meg.

4. Részleges (a biztosítási összeg 10 százaléka erejéig, de káreseményeként legfeljebb 10.000 Ft-ig terjedő) pro rata mentes kártérítésre tarthatnak igényt azok az egyházközségek, amelyek a berendezésbjztosítás díjának csökkentéséből felszabaduló összeget az ingóságok, vagy épületbiztosításuk teljes vagy részleges felemelésére fordítják. Ez a kedvezmény arra a biztosításra vonatkozik (ingóság vagy épület), amelynél a díjvisszatérítés összegét н biztosítási összeg felemelésére fordítják.

5. Az előző (4.) pontban foglalt részleges j>ro rata mentes kártérítést élvezik azok az ezután megkötendő épületbiztosítások is, amelyek az új egységárak figyelembevételével legalább 75 százalékig megközelítik a teljes értékű biztosítást, valamint azok az új berendezésbiztosítások, amelyek a valóságos érték 75 százalékát elérik.

6. Az ÁB. jelentős mértékben korlátozta az avulás címén eszközölhető levonásokat ;1 kártérítésnél.

Fenti megállapodás végrehajtása során az AB. fiókjai hamarosan közük a ingóságbiztosítással rendelkező egyházközségekkel, milyen mértékben csökkent múlt év április 1. óta biztosítási díjuk és az így felszabaduló díjösszeggel mennyire emelhetik fel berendezéseik biztosítási értékét, fia felszabaduló díjösszegük nem emésztődik fel berendezésbiztosításuk valóságos értékre emelésénél, javaslatot tesznek arra, milyen mértékben használhatják fel azt épületeik teljes értékű biztosítására. Az ÄB. ügykezelői ezenfelül meglátogatják a plébániákat, hogy mind berendezéseik, mind épületeik teljes értékű biztosításának kérdését megbeszéljék velük, és ezekre vonatkozóan az egyházközségek felé ajánlatot tegyenek. Tekintettel azokra az előnyökre, amelyek a teljes értékű biztosításból erednek, az egyházmegyei hatóság ajánlja a biztosítások felemelését; feltéve, hogy az így adódó magasabb biztosítási díj nem múlja felül az egyházközségek teherbírását.

Mindezen biztosítási kérdésekben az egyházi vagyonkezelők az egyházmegyei hatóság jóváhagyásától feltételezetten járjanak el, vagyis mind a berendezések, mind az épületek biztosítósa terén foganatosítandó változásokat jóváhagyásra terjesszék fel az egyházmegyei hatósághoz. Ismételten felhívom a figyelmet arra. hogy a káreseteket az egyházközségek ne csak az ÁB. fiókjának, hanem az egyházmegyei hatóságnak is jelentsek. A hatóság ugyanis csak; abban az esetben tudja az egyházközségek érdekeit eredményesen képviselni, ha a kárbecslésnél' képviselteti magát.

1134/1958. sz.

Papok SZTK átjelentése.

A plébániai és lelkész! hivatalok vezetőinek figyelmét felhívom arra. hogy áthelyezések alkalmával az előbbi állomáshelyen mindig ki kell jelenteni, az új állomáshelyen pedig azonos időponttal be kell jelenteni a lelkészeket az SZTK-ba. Bár a kijelentés és bejelentés a hivatalvezetők kötelessége, saját érdekükben maguk az érdekeltek is figyeljenek annak pontos elvégzésére.

1135/1958. sz.

Főfoglalkozású kántorok SZTK-ja.

A Püspöki Kar javaslatára az Egyházügyi Hivaial elfogadta azt az álláspontot, hogy a főfoglalkozású kántorok nem egyházi személyek, hanem egyházi alkalmazottak, s így azok rendes SZTK-tagok. Bejelentésüket ennek értelmében kell eszközölni.

1136/1958. sz.

Üdülési lehetőségek.

Az Egyházi Szeretetszolgálat kezelésében a következő üdülők vannak:

1. Mátraszentimre—Bagolyirtás, „Stella’" üdülő 870 m magasan, festői szép környezetben. Nyitva egész éven át, júliusban és augusztusban kizárólag papoknak. Jelentkezni lehet „Egyházi Szeretetszolgálat"" Budapest, Viri. Mikszáth Kálmán tér 1. szám.

2. Hajdúszoboszló gyógyfürdő reumás és izületi betegségekre és ivókúra epe- és vesebántalmakra. Nyitva május 1-től október :1-ig. Jelentkezni lehet Halász Irén címén: Hajdúszoboszló, Wesselényi utca 1. szám.

3. Hévíz. Az üdülés ideje május 15-től október 1-ig. Jelentkezni lehet a következő címen: Papi Otthon Hévíz, Petőfi utca 15. szám.

Teljes ellátás, tehát napi háromszori étkezés és lakás 38—40 forint, világiaknak valamivel több. Két ágylepedőt és párnahuzatot (Hévízen ezenfelül paplanhuzatot és szalvétát) a vendégnek kell vinnie.

Jelentkezéskor foglalónak 100 forint küldendő, mely összeg az üdülési díjban elszámolást nyer.

— 9 —