A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1958 (Szombathely, 1959)
A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1958. < III. i 1126/1958. sz. Papszentelés. 1958. június 15-én a következő papnövendékeimet szenteltem a szombathelyi székesegyházban i Al.DOZt (PAPOKKÁ: Beer Ferenc, Németh Károly, Rátkai István. Szakony Ferenc, Tóth Antal és Vendrő György diaconusokat. AI .S/EH PAPOKKÁ: Schneller János, Szilvágyi János, Tutzai Imre, Varga Antal és Yégli József aoolytlnisokat. 1127/1958. sz. Ne temere értesítések. 1 . Az Sl). 253. §.^kapcsolatban az 1103. c. 2. §-ával előírja, hogy a más plébánián kereszteltek házasságkötéséről értesíteni kell a keresztelési hely plébánosát. (,.Ne temere” néven ismert értesítés.) Az egyik egyházmegyében az év folyamán tragikusan (családirtással) végződő bajt okozott, bogy a jegyesvizsgálatnál egy fi év óta elmulasztott Ne temere értesítés következtében nem volt kihirdethető, hogy a férfijegyes egyházilag nem szahadállapotú. Az SO. nem intézkedik a Ne temere értesítések elküldéséről, mert természetesnek veszi, hogy arról quamprimum gondoskodjunk. Az egyházi higamia elhárítása érdekében előírom azért, hogy az anyakönyvi év lezárásakor a lelkipásztor a leggondosabban nézzen utána, elküldötték-e az év folyamán kötött házasságokról a Ne temere értesítéseket. Ugyanilyen gondossággal kell kezelni és bevezetni az év folyámán a plébániahivatalhoz érkező Ne temere bejegyzéseket. Az Egyházi Törvénykönyv előírja: „Parochus qui paroeciales libros diligenter, ad normán iuris, non conscripserit aut servaverit, a proprio Ordinario pro gravitate culpae puniatur’.’ Can. 2383. Ismételten felhívom Г. Papjaim figyelmét a í. évi I. sz. körlevél 330 1958. sz. rendelkezésére. 1128/1958. sz. Szabad állaput kimondása. A jegyesvizsgálat kapcsán felhívom a lelkipásztorok figyelmét különösen olyan esetekre, amikor a lényeges forma teljes elhanyagolásával kötött házasságokról van szó, amikor pl.: 1. két katolikus fél tisztán polgárikig házasságot kötött, 2. vagy egy katolikus és egy másvallású egyén pusztán polgárilag vagy akalolikns lelkész előtt kelt egybe és utólag az ilyen kötés felbomlott. Az ilyen házasulandók szabadállapotának megvizsgálása a legnagyobb körültekintéssel történjék és megvizsgálandó az is. hogy az ily házasulandók előző, fent leírt semmis házassága utólag mégis nem convalidáltatott-e. A szabad állapot vizsgálatának lefolytatása után az ügy az Egyházmegyei Hatósághoz is felterjesztendő, amely döntést hoz a felek szabadállapotát illetően, (cfr.: Instructio servanda a Tribunalibus dioecesanis in pertractandis causis de nullitate matrimoniorum: artic. 231. tj. 1.) Konkrét esetekből kifolyólag nyomatékosan figyelmeztetem a T. Testvéreket, hogy fokozott gondossággal járjanak el, amikor a nemkatolikus fél szabadállapotát kell igazolniok. Nem elégséges ilyen esetekben a megtörtént polgári válás igazolása, mert ez nem bizonyítja a canoni szabadállapotot. Amennyiben az illető nemkatolikus házasulandó fél előzőleg katolikus féllel élt pusztán polgári kötésben, akkor bizonyító okmányul szolgálhat a katolikus fél keresztelési helyéről beszerzendő újkeletű keresztlevél, és azonkívül információ szerzendő he a katolikus fél .lakóhelye szerinti illetékes plébánostól. Viszont tudnivaló —• amennyiben a nemkatolikus fél előzetesen ugyancsak nemkatolikus egyénnel élt volna polgári kötésben —. hogy az 1099. canon 2. §-a szerint az ilyenek házassága fonna szempontjából érvényes, mert a canon szerint mentesek az Egyház által előírt lényeges forma alól az akatolikusok, akár meg vannak keresztelve, akár nem. valahányszor egymás közt lépnek házasságra. Azt nem kell külön hangsúlyoznom, hogy jegyesvizsgálatra vonatkozó egyéb rendelkezések is (1019. skk. canonok, SD. 192. skk. §§.) lelkiismeretesen megtartandók. A szabadállapotot igazoló eljárás folyamán az okmányok bemutatása és betekintése utón a házasulandó féltől minden esetben eskü alatti nyilatkozatot kell kivenni szabadállapotára vonatkozóan. Pusztán bemondás alapján a szabadállapotúságot elfogadni súlyos szabálytalanság, ami szabad utal nyit a bigámiának.