A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1955. évben kiadott körlevelek (Szombathely, 1956)

1

LELKIPÁSZTORI ILIлDATOK A VEGYES HÁZASSÁGOKKAL KAPCSOLATBAN.

A vegyes házasságokkal kapcsolatban a lelkipásztorra kettős feladat hárul: 1/. a felmentés megszerzése; 2/. ha a vegyes vallásu felek egyházi jogi szempontból érvénytelen házasságot kötöttek, ennek utólagos rendezése.

I/. A vegyes vallás akadálya alóli felmentési, kérvény megszerkesztését részben a dispensatiokra vonatkozó általános jogszabályok, részben a szóban forgó akadályra vonatkozó kánonok /1060-1064-/ szabályozzák. A felmentési kérvény négy részből áll:

1/. A felek adatai. Minden felmentési kérvénynél jelenteni kell a félek nevet, állapotát, vallását, a katolikus fél vagy felek domicfiiamét, /életkorokat is/ és a részletesen megjelölt akadályt. Vegyes vallás esetén különös aktualitással bir a felek vallásának jelentése. Néha ugyanis csak a felmentési kérvényből derül ki, hogy nem is a vegyes vallás tiltó, hanem a valláskülönbség bontó akadálya alóli felmentésre^van szükség* Jelentendő továbbá a felek állapota /nőm elég: vőlegény, menyaszszony, hanem részletesen feltüntetendő: nőtlen, hajadon, özvegy/.

2/. A kánoni okok megjelölése annál fontosabb, mivel az 1061 § I, 1. és a Ö4-. kanön szerint érvénytelen az a felmentvény, melyet az Ordinarius megfelelő ok nélkül ad. Hogy mely okok alkalmasak a felmentési kérvény támogatására, arról az egyes egyházmegyei Statútumok rendszerint kellő eligazítást adnak. Vegyes, vallás akadályénál leggyakrabban előfordul: periculum matrimonii mere civilis, vel acatholici; angustia loci; aetas superadulta.

3/. Az 1061 kánon szerint csak akkor adható érvényes felmentés, ha a felek közösen biztosították születendő összes mindkétnembéli gyermekexk"кatо1iküs keresztéltetését és neveltetését, továbbá, ha az akatolikus fél biztosította, hogy jövendő házastársát vallása szabad gyakorlásában akadályozni nem fogja. E két biztosíték megadása a felmentés érvényességéhez szükséges. /Ecclesia ron cispensat, nisi............/

Az egyes egyházmegyei rendelkezések rendszerint azt is bevétetik a reverselisbe, hogy a felek akatolikus lelkész elé nem járulnak házasságkötés végett /cf. can. 1063/. Az 1062 kanon a katolikus fél azon kötelességére emlékeztet, hogy nem katolikus hitvesét szent hitünknek megnyerni igyekezzék. A jogi auktorok szerint erre a katolikus felet rendszerint figyelmeztetni kell.

A reverzális-kötés formaságait az Írásbeliségen kivül az általános jogszabályok nem Írják elő részletesen, az Ordinariusra bízva azok meghatározását. A magyar egyházmegyék

szinte ált alános tin mogSovet e Xik az ’ alább i akat:

a/. A reverzális a plébános-, vagy helyettese /káplán/ előtt köttetik;

b/. A felek együttesen jelenjenek meg;

с/. A plébános, vagy meghatalmazottja és a jegyesek mellett két tanú is jelen van;

d/. A megegyezés Írásos, melyet a feleken kívül a tanuk is aláírnak.A plébános, mint testis quaiificatus rávezeti az okmányra: e megegyezés előttem köttetett, dátummal és plébániai pecséttel látja el, majd maga is aláírja.-