A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1954. évben kibocsátott körlevelek és körrendeletek (Szombathely, 1955)

_ SU« Milyen gyümölcsei vannak a szentáldozásnak?

1. Egyesit Jézus Krisztussal-és átalakit Jé-* us Krisztussal. - Gondoljunk csak a szőlő és szőlővessző példájára.

/Ja, 13. 1-6#/ Bizonyos értelemben vett átlényegülés történik itt#

I indent megmagyaráz a valóságos jelenlét dogmája. Krisztus valóságban V in jelen az Óltáriszentségben. Nem álom, nem emlék, nem reménytelen vagy! Boldog valóság... Szent Pállal mondhatom: ’’Élek én, de már nem én, Krisztus él bennem.” /Gál, 2, 20./ így lesz Krisztus ’’Istentől bölcséségünkké,'igazságunké, megszentelésünké, és megváltásunké."

/I. Kor. 1. 30./ Ez az egyesülés növeli bennünk az isteni életet, a megszentelő malasztot. Ezzel értem el életemben azt a nagykorúságot, amelyre a krisztusi életnek bennem ki kell fejlődnie. Képekben igy fejezhetem ki azt: ártatlan gyermektekintet, küzdelemben megőrzött tisztaság, keresztviselés szelíd mosollyal, kemény munka dalóival... békegalambja a családi életben,,., a boldog elszenderülés az örök életbe.

2. Ennek az egyesülésnek ‘további gyümölcs o?.; a./ megőriz a halálos bűnöktől és megtisztít a bocsánatofc bűnöktől# Erősödöm a jóban és gyengül bennem a roszra való hajlandóság. A tridenti zsinat tanítja: "Az Eucharisztia ellenszer, amellyel a mindennapi bűnöktől megszabadulunk, és amely megőriz a halálos bűntől, "mert az Eucharisztia a léleknek élete ás örök egészsége. - b,/ világosság. amely lelkemet állandóan biztonságos utón vezeti, "az érzéki ember nem fogja fel, ami az Isten leikéé, ’* /I. Kor, 2, 14,/ - c./ orvosság a bűnre való hajlam ellen. Miként a szeplőtelen fogantatás kegyelme Szüzanyánkban eleve lehetetlenné tette a bűnös szenvedélyek tüzét, a

ь entáldozás hasonlóképen csendesíti, fékezi a mi szenvedélyeink bü. ‘s lángolását. - d./ /Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, ■<nnak Örök élete vagyon és én feltámasztom öt az utolsó napon." /Jn.6, 33#/ ~ A szeplőtelen fogantatás dogmaja akkor nyerte e] ragyogó betetőzését., amikor dogma lett Szüzanyánk testének mennybevitele is, ami egyenesen következik a szeplőtelen fogantatás hitigazságából. Szentáldó sás a mi testünk feltámadásának is zálog.► Alexandriai Kelemen azt írja róla, hogy a szentáldozás testünkbe oltja a halhatatlanság csiráját, Aranyszáju szent János pedig azt mondja, hogyha már azoknál is megszűnt a.betegség minden neme, akik Jézus ruhájának csupán szegélyét érintették, mennyivel inkább kell megszűnnie a betegségeknek minálunk, akik oly szerencsések vagyunk, hogy Jézust lelkűnkbe fogadhatjuk,

III. A gyakori szentáldozás# Az őskeresztények naponta áldoztak. Azt valahogy magától értetődőnek tekintették, hogyha a szentmise áldozaton résztvesznek, akkor áldozzanak is. "Minden nap... örvendezve, tiszta szivvel fogyasztották .el eledelüket, " /Csel. 2,. 46,/ Később ez -fájdalom- csökkent. Valahogy idegenkedés, hidegülés állt be a hívek közötti Később hozzájárult ehhez egy felfogás, amely szegény emberben Oly magasfoku tökéletösséget kívánt a szentáldozáshoz, amely egészen elijesztett a szentáldozástól, Mindez aztán magával hozta a természetfölötti élet erejének csökkenését, sokszor elsorvadását a lelkekben,.

Boldog X.Pius Pápa I9Ö5» dec# 20.-án páratlan jelentőségű rendeletet adott ki, amelyben kívánja a mindennapi szentáldozást, hangsúlyozza a hatását és megszabja feltételeit.

1. A gyakori és mindennapi szentáldozáshoz, amelyet Krisztus Urunk is és az Anyaszentegyhaz is mindenfölött kiván, kivétel nélkül az összes hivek járulhatnak. Senki el nem tiltható a §zentaldozástól, aki a kegyelem állapotában van és tiszta szándékkal járul az Ur. asztalához,

2, A tiszta szándék pedig abban áll,' hogy aki a szentáldozás*Loz járul, ne szokásból, vagy hiúságból, vagy emberi te-10*