A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1952. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1953)

-2» ‘ •

életet hordozó és életet sugárzó sejt legyen., Ne pedig hullafolt, amely a szervezet töl ti sejtjeinek is betegségére és karára lehet.

III, De vessünk számadást a földi élet talentumairól is, amelyet egyugyanazon Isten adott nekünk, hogy kamatoztassuk és leszámoljunk ró:

luk. /Mk, 25. 14-23J Nemcsak a lelkűnknek adta meg az Ur a kegyelmek gazdagságát, de halandó testünk, számára is ellátott anyagi javakkal. A test egészsége''Vagy .betegsége, ás. anyagi szükség.,. ^.agy,,b/3sé;gpgygránt-a-:. gondviselő Isten tudtával történt és jutott osztályrészül. Bármit is mér ránk a tisztulás utján magához vezetni kívánó., isteni Akarat, minden a mi üdvösségünkre, "-tőkéiétünk javára szolgál.

Megadatott nekünk a gondviselő Isten, szer« tétéből a mindennapi kenyér, az otthonnak szeretettel egétől '-átitatott boldog légköre. Bőségesen ki vehettük részünket az örökkévalóság felé vándorló ember egyik ’fő érdemsz-rző válóságából.,. a munkából. ' *

Munkáikat a mindenség Ura szentelte meg. 0 jutalmazott bennünket érdemeink s’zerint.

Munkánk gyümölcsén ott csillog h& ’-emberi szív drágaköve, az iaád'ságos lélekkel végzett -munka WKSPESxö^MíPt/ere jtéke«"

Megadatott nekünk a jól -végzést .-'munka nemes öröme, akár' egyéni, akár • közösségi munkánk-eredményeit' nézzük«* ^y

VJ, Mind a természetfeletti„ riind*la földi'élőt talentumainak kááatéz- %?■

‘ i i'.' V - • . <.

tatásához szükséges a nyugalma, • a béke» Szerit ség es Atyánk szavaival it• ii' '* * - '4'

mi, akik ’'olyan vér es' könny tengeren mentünk át sas két világháborúban* hadat - -'d üzenünk a háborúnak. “ - Narácfeony..éjszakájának angyali üzenetével dolgozunk .. és küzdünk типЫйккаД.*.,/a«^-bekéért, -És azért imádkozunk élő hittel, Őszinte vágyai, hegyibékevágya egymásra találjon a béke fundament imában.5,' a jó ТУиейЪеЙ^ arid: az*-igazság* igazságosság, szeretet és élet* - Agnus Bei* ^ül'ii^c jac§:s-:há.& in. vili«, stábul.;«.. "et to'llis

*' # V- Г ?. í. f'X ' # _ j. ( ' * j ‘ ( f

peccata mundi, dona-Nobis paóetfí ' i u *■ ч. . >-í-uő- t-f-. ■■■*’. ■ 4jíai*-*"te .

V, Ne feledkezzünk meg. e'mbbrte'st'V’úreihkről-, aki коек keze nyonfah Uj;

alkotások, épületek,, gyárak, efee^^HÍ'Ohfíás.cfic!sültek* lurikp-r örömmel!

látjuk az emberi értelem és testi%.^I’Íífy'c-mán viruló .alkotások nagy

mát és köszönettel" forduiunka kötelességgeljeshtés-.hősei, felé', intő’’s-zfé'vai

. , — ■ -■ •'•' •• ■* -уЛ Ь< V. л.

kell fordulnunk azokhoa, aki-it mint velünk egyazon közösség tagjáig félüle— tesen, vagy hanyagul végezték kötelességeiket saját hibájukból rifolyólag önmagukkal, családjukkal és nemzetükkel szemben, a lelkipászotr, ki hive-inek gondviselő je.dicsérje -meg..- a szorgalmasokat; buzdítsa és vigasztalja - a lankadókat, akik rajtuk.kívül álló okok miatt nem tudták teljesíteni terveiket, holott akarták, és intse meg a hanyagokat, hogy talentumaikat ne rejtsék el, hanem gyümölcsözhessék, mert ezért adta a jó Isten.