A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1951. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1952)
I kegyelméből ezt a két hatalmat emeli ki fenségesen: a szentmiseáldozat és a bünbocsátás hatalmát. ++++ Iiogyan^adta Jézus ezt a hatalmat? A feltámadása után. A bűn és a halál-legyőzve, mindenen uralkodott Jézus isteni ereje, "Békesség nektek 111 - 0 miként hatott ez a nagypénteki tragédiától összetört, zárt ajtók mögött remegő tanítványokra. "Miként engem küldött az Atya, én is ug.y küldelek titeket... Vegyétek a Szentjeiket. Akiknek i.eg.bocs'átját ok bűneiket e.,11 /Jn $0,21-23.7 - P.' Wemminghaus S.V.D. 'missziós püspök mondotta el egyik rekollékeiójukra a szomszédos missziós kerületből kértek egy jezsuita atyát. Az öreg pater felment az emelvényre. Aztán igy szólt: "miként engem küldött az Atya..." sirvafakadt s csak még ennyit tudott mondani: "erről elmélkedjetek" s otthagyta a cathedrát. "Soha ily jól пел± elmélkedjem" - fejezte be élményének elmondását a püspök. - Micsoda magasság» szélesség és mélység! Communio vitae et sortis Iesu! ++++ Ezek után mar csak természetes, hogy egészen élet öé kell tenni gyóntatói hivatásunk munkájában Szent Pál intelmét: "Hoc enim sentite invobis/ quod et In. 5hrjsto Iesu"./Phil. 2,5./ Waffelart brüggei püspök azt Írja,"hogy a keresztény tökéletesség nem más, mint állandóan, bensőségesen, öntudatosan Istennel egyesült élet. - Erre a tökéletességre van szükségünk a gyóntató hivatásunk munkájában. Ha valahol , az oltár után i^t kell ereznünk, ^hogy alter Christus-ok vagyunk,- Igen! Jézus hatalmával, Jézus igazságainak, világosságában, de JéziTs Szivének minden érzésével. - Ilyen lelkűiéttel ülök a gyóntatószlHie. ++++ Nyílik a gyóntatószék ajtaja. Az. syange.lium megismétlődik, újra történik. És én ott ülök, mint Jézus Jákob kútjánál, Jézus isteni Szivének érzéséivé!j küldetésének teljes átélésével,, hogy a halált legyőzzem, a sebesültet bekötözzem, a gyöngét" megerősítsem, a tévelygőt igaz útra vezessem... Jön a vak. Nem ismeri a hitigazságok világosságát. Mindig az emberi vélekedések szürke homályában támolyog. Denevérszárnyakon tapogatózik. Hogyan nézett erre a jerichói vakra Jézus? De addig nem gyógyította meg, amíg leikéből ki nem váltotta a nagy," egész valóját megrendítő köiIyörgóWt: "P.abboni, ut-videam! " /Mc lo ,51./ Segítsem, hogy ez 1Г kiáltás"kis zakódjoh a szivéből. Jézus is kérdezett, segített. Kegyelmének bősége hogy ömlött iá! Mester is vagyok,'atya is. Segítsem rá szegény vakot, hogy láthasson. Isten kegyelmének boldogító világát, Jön a bélpoklos! Nyomorúságát annyira átérzi. Bűnének minden terhe, a krisztusi kegyelemközösségből való kiszakadtsága összetöri. Magától is undorodik» De én ne! Nem teszem nehezebbé sorsát. Nem leszek szigorúbb, mint az Evangélium,: de nem is lágyszelicTebb,. mint az örök szereTet. Lelkérekot j'm , mert "Jézus szőj bűnösajkamon~aTIozz2: "íme egészséges let tel, de többé már ne vétkezzél, iiehog.y ro s s z ab bul jarj"./jn 5 ,1477" Lelkihalottat hoznak. Olyan küzdelemmel, mint akik a háztetőt bontották ki'Jézus feje fölött, hogy az inaszakadtat elébe tehessék. /Mk 2,1-12./ Yianney Szent-Jánosnak olyan charismája volt, hogy ezeket előre felismerte s a tolongó- gyónók közül is kiemelve külön elbánásban részesítette. Jézus szemeivel nézzünk rá! Régen halott a lelke? Az volt a neve, hogy él, pedig halott volt,/fiIk.Jel.3,1./ Szivemből jöjjön a krisztusi szó: "Bízzál- fiam.• Megbocsáttatnak a bűneid. De vigyázz, többé ne vétkezzél. Légy hálás, mint az a szamaritánus bél- 2 -
