A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1950. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1951)

- 16 -nagyságától függően,/R,4.§.és Z.4.§./.Amint a kivetési táblázatból kitűnik,a beszolgáltatási kötelezettség különösen azokat a gazdálkodókat sújtjarakiknek 25 kát,holdnál nagyobb szántóterületük vagy 350 korona tiszta jövedelemnél többjük van.A fejadagot és a vetőmagot a gazdálkodó jogosult megtartani a kenyérmagvakDÓI és ezek helyett más terményx beszolgáltatni./N.9.§.l.bek,/

8. A tapasztalat azt mutatja,hogy a természetben fizetendő földadót.mezőgazaasági fejlesztési járulekot és a beszolgáltatási kötelezettséger csak a földeknek nagyon okszerű megművelésével lehet biztosítani.

9. Az általános jövedelemadóról.Itt csak a földingatlannal összefüggő részében emlékezem meg.nzt pénzben kell fizetni es a föld utáni jövedelmet vagy úgy kell bevallani,hogy erre a célra szolgáló állami bevallási iveket legjobb tudásunk szerint előirt időre kitöltjük.á mai gazdasági viszonyok között az adózás a legtöbb esetben aranykorona szerint történik.A legkisebb megállapított jövedelem nem lehet kevesebb kertnél és gyümölcsösnél a kát.tiszta jövedelem 36- szorosánál,szántónál 12-szeresénéi,ha pedig valamely tulajdonos birtokában 250 korona tiszta jövedelmen felüli birtok van,gyümölcsös esetében 52-szerese,szántóiöidnél pedig 40-szeres/ összegnél kisebb nem lehet./E. 17.§..L. 17.§ 1.bek./.Ez a progresszív adóztatás súlyos pénzbeni adóterhet jelent több földtulajdonosnak,haszonélvezőnek.

10. Az egyházi javadalmasok a földingatlant általában eddig sem kezelték maguk,hanem azokat haszonbérietek utján gyüm91csöztették. Az általános tapasztalat és a kialakult gyakorlat szerint a hivek szivesen vették bérbe az egyházi földeket és ez a lelkipásztori érdeknek is megfelelt.mert ily módon tudott az egyház a gazdálkodón segíteni.Kevés földdel rendelkező hiveink,hol lehetett.nehány hold földet béreltek az ngyháztól és igy biztosították családjuk megélhetését, mivel a legújabb allami rendelkezések a természetbeni beszolgáltatást a bérlőkre hárítják,és a saját tulajdonban lévő és haszonbérelt infatlanok összesítése alapján vetik ki a progresszív beszolgáltatási ötelezettséget és adókái,sok esetben hiveink szabadulni igyekeznek a bérelt egyházi földek terheitől.A iavadalmasok is zavarban vannak, mert az állami rendelkezések a szövetkezeti gazdálkodás rendszerének elősegítése céljából szövetkezeteknek a mezőgazdaságfeilesztési járulék és a természetbeni beszolgáltatás terén könnyítéseket biztosítanak,ami kívánatossá teszi,hogy a földeket ne magánszemélyeknek,hanem szövetkezeteknek adják haszonbérbe.

11. mindenek előtt arra kell vigyázni,hogy a kedvezményeket nem akármilyen szövetkezetnek biztosítja az állam.hanem csakis a törvény előírásainak megfelelően megszervezett szövetkezeti alakulatoknak.három ilyen szövetkezeti alakulás jöhet szóbaia földműves szövetkezet /C/,a földbérlőszövetkezet/F/ és a termelőszövetkezeti csoport /G/.Ha valamelyik alakulás az előírásoknak meg nem felel,úhy a kedvezményekben nem részesithetők.

13. Az egyházi földek haszonbérbeadása körül más eljárást kell folytatni á még érvényben levő haszonbérleti szerződéseknél és mást a lejártaknál.Ha földjeinket valamelyik hivünk bérli és a bérletet továbbra is fenn akarja tartani^akkor már csak lelkipásztori szempontból sem szabad az érvényben lévő szerződés megszüntetésére törekedni, sőt az államhatalom is biztosítja ä“zavartalan haszonbérieteket, amikor úgy rendelkezik,hogy ha előaszonbérleti jog gyakorlására nem ferul sor,a bérbeadó köteles a jelenleg fennálló haszonbérleti szerző deseket ugyanazokkal a feltételekkel 1§51.зеер1?Зо!!Г2е^о1аеаЬЪ1^ i íi a bérbevevőnek a szerződés lejártát megelőző 30 előbb kell a bérbeadónak meghosszabbításra vonatkozó igényét bejelentenie./e.1.§.1.bek./Ezt annal inkább mérlegeljük,mert az al-