A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1950. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1951)

jitási lázát kell megfékezni, hanem akkor is, amidőn az igazság di­adalra juttatása érdekében valóban szükségesnek mutatkozik az uj u­­takon, uj módszerekkel való kísérletezés. Magunk is valljuk; az a­­postoli munka módszerének alkalmazkodni kell a modern élet valósá­gához és uj kezdeményezésekkel kell eleget tenni a mai idők köve­telményeinek. Ámde, mivel az Egyházban minden papi tevékenység el­választhatatlan a hierarchiától, az apostolkodás területén uj kéz- .■ deményezések csak a püspök tudtával és beleegyezésével történhet - nek. Ezért egy-egy vidéknek vagy országnak fopásztorai gyakorta ta­nácskozzék meg egymás között a vonatkozó kérdéseket, hogy igy az a­­postoli^munka legkorszerűbb és legmegfelelőbb módozatait megállapít­va, saját területük igényeit minél eredményesebben kielégíthessék. Ha ilyenformán, -a törvényes rend és mód szerint történik minden,ak­kor egészen bizonyos, hogy Isten áldása kiséri a papság apostoli e­­rőfeszitéseit. Mert est az egyet ne feledje senki: elsősorban Isten törvényének kell engedelmeskedni, mely felette áll minden emberi akaratnak. Ezért az apostoli munkában sem kinek-kinek saját vélelme a döntő, hanem annak, mindenkor a törvényes hierarchia által megje­lölt irányelvek vágányán kell haladnia. Hiú ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy szokatlan és feltűnést keltő külső magatartásával elpalástolhatja lelki szegénységét és hatékonyan előmozdithatja Is­ten Országának terjedésiét. A PAPSÁG ÉS A SZOCIÁLIS KÉBDÉS- 28 - .. 121 , •• Hasonlóképpen helyes magatartást kell tanúsítania a papnak korunk szociális-kérdéseiben is . -122-123 Felfedni a kapitalizmus kárhoza­tos következményeit Vannak napjainkban, akik félénk bizonytalanságot tanúsíta­nak azzal a gazdasági^rendszerrel szemben, amelyet a magánvagyon szertelen felhalmozásáról kapitalizmusnak neveztek el. Pedig a ka­pitalizmus káros következményeire az Egyház már ismételten rámuta­tott. Nemcsak a nagytőkével és tulajdonjoggal kapcsolatos visszaé­léseket pellengérezte ki, amelyeket az emlitett rendszer előmozdít és védelmez, hanem világosan megmagyarázta azt is, hogy a gazdag - ság és vagyon^csupán eszköze a termelésnek. Eszköz, amelynek az e­­gész emberi^társadalom javát, továbbá az emberi személy szabadságá­nak, méltóságának védelmét és kiteljesedését kell szolgálnia. E szélsőséges gazdasági rendszer káros következményei láttán nemcsak a pag, de minden józan ember is meggyőződhetik arról, milyen sors­döntőén ^fontos, hogy az Egyház szociális tanitását fenntartás nél­kül megáévá tegye, azt másokkal is közölje és tehetsége szerint sa­ját hatáskörében megvalósítani igyekezzék. Valóban, ez az egyedüli tan, ^mely a már széles körben elharapódzott súlyos bajokat orvosol­ni képes; ez az a tan, mely tökéletes összhangban egyesíti az igaz­ságosság és szeretet követelményeit s olyan társadalmi rendet szor­galmaz, mely sem el nem nyomja az egyeseket, sem szembe nem állit­­ja őket az önző létharc jegyében, - hanem minden embert a kölcsö - nos egymásrautaltság harmonikus testvéri kötelékében egyesit. 124 Segítségére lenni szegénynek, gaz­dagnak egyaránt Az Isteni Mester példája nyomán a pap tehetsége szerint le­gyen segítségére a nélkülözőknek, a nincstelen munkásoknak s egyál­talán mindenkinek, aki bármiben szükséget szenved. Ezek közé tar­toznak, mint köztudomású, nagyon sokan a középosztályból, sőt ma­

Next

/
Thumbnails
Contents