A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1950. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1951)
mekek hitoktatásától kézdve a keresztény tanításokon át X. Pius decretumát a mindennapi szentáldozásról. Leglényegesebb a következő: Tanítsuk meg híveinket a mindennapi szentáldozás két feltételének helyes ismeretére, a) Ne legyen halálos bűn állapotában. Mikor van halálos bűn állapotában? Ha Isten súlyos törvényét tudva és szándékosan megszegte- Ezt egész egyszerűen és közvetlenül sokszor ismételjük a gyóntatószékben, szószéken, katekézisekben, személyes beszélgetéskor. Mert csak így fog az a hívek öntudatába menni. Ezt nagyon merem ajánlani, mert lelkipásztori életemmel tanúskodom az eredmény mellett. b) A második feltétel a jószándék. Mi nem a jószándék? (Hiúság, önzés, anyagi előny.) Mi a jószándék? (Bűn leküzdése, szentévi célkitűzések megvalósítása.) X. Pius említett decreiumában még beszél a szentáldozási előkészületről és hálaadásról. Ezt is igyekezzünk közelebb hozni híveinkhez. Nem statisztikára dolgozom. Nem azt kívánom, hogy a mindennapi szentáldozás száma „rohamosan“ emelkedjék. A mi híveink, akik a föld életét ismerik, tudják, hogy mi az egészséges fejlődés menetideje és mértéke. De fejlődni, haladni kell a mindennapi szentáldozás felé. Ez is eszköz, hogy a szentév célkitűzéséit elérhessük. IV. Mit várunk a szentév kegyelmeitől? Krisztus misztikus testének életerejét. A kegyelemnek bűnt legyőző hatását. Azt, amit Szentséges Atyánk így fejez ki: „mirandum fraternae unitatis cari469. sz. Szentévi gyakorlati útmutatások. Gyakorlati tájékoztatásul a gyóntatok szentévi felhatalmazásait a következőkben foglalom össze: 1. A gyóntatok fölhatalmazásai. Egyházmegyémben minden, akár állandó, akár egyidőre kapott gyóntatási joghatósággal bíró papnak a következő felhatalmazásai vannak: a) A íemplomlátogatások négyszeri végzését kellő okból (pl. a gyónó beteges, öreg, nehezen jár, stb.) csökkenthetik vagy más jócselekedetre (pl. szentáldozás) változtathatják át, de minden esetben fönntartva a Pápa szándékára végzendő imát. b) Föloldozást adhatnak — in for о interno sacramentalí tantum —- minden а Püspöknek és Apostoli Szentszéknek etiam specali modo fönntartott bűnök és cenzúrák alól. Nem terjed ki azonban a föioldozó fölhatalmazásuk a következőkre: Haeresis formalis et externa. Laícizált fölszentelt egyháziak coelibatusa. A 2388, can. 1. §-ban jelzett esetek (papok, ünnepélyes fogadalmú szerzetesek és szerzetesnők házasságkötése és azoké, akik ilyenekkel kíséreltek meg házasságot.) Érvénytelen vegyes házasságok valídizálása. Bűnökből folyó erkölcsi, vagy anyagi restitutio elengedése. Ezt most is a morális szerint (impossibilitas stb.) kell elbírálni. Az Apostoli Szentszéknek specialissimo modo fönntartott esetek. c) Díspenzáló facultásaík csak a következők és csak pro foro interno érvényesek: Dispensare item possunt pro foro conscientiae et sacramentali tantum ab occulto impedimento consanguinitatis in tertio vel secundo gradu collaterali, etiam attatisque spectaculum“.10 Egyszóval mindazt, amit Szentséges Atyánk a szentévet meghirdető constitutiojában,11 mint az ő különleges szándékait állított lelkünk elé. Tegyük elmélkedés tárgyává ezeket (1. 1949. VI. sz. körlevél) s akkor a mi buzgóságunk erősebb lángra fog lobbanni a szentévi lelkipásztori feladatok megoldására. V. A jubileumi szentév feladatainak teljesítéséhez szükséges a jubileumi ájtatosságok rendezése. Ezt minden lelkipásztor saját területén tudja — a körülmények figyelembevételével — a legjobban megoldani. 1926-ban a templomi ájtatosságokat körmenetileg is végezték. Ezenkívül a jubileumi szentóra tartását ismételten figyelmükbe ajánlom T. Testvéreimnek. A templomon belül tág tér nyílik a jubileumi ájtaveknek buzgó imádsága. Mennél nagyobb tosságok rendezésére, iegelsősorban a nagyböjti triduumoknak vagy novenáknak megtartására. VI. A jubileumi szentév eredményéhez szükséges a lelkipásztornak és a híveknek buzgó imádsága. Mennél nagyobb dolog áll előttünk, annál inkább érezzük az Ür szavainak erejét: „Sine me nihil potestis facere" (Jn. 155). Tehát ne Ű nélküle, hanem Vele, Benne, Általa és Érte dolgozzunk a jubileumi szentév evangéliumi magvetésében, „euntes ibant et flebant mittentes semina sua“, hogy az aratás ránk nézve is örvendetes és boldogító legyen: „Venientes autem venient cum exulíatione portantes manipulos suos". (Ps. 125.). 10 Fore confidimus. 11 Jubil. maximum. Szombathely, 1950. Sexagesima vasárnapján.
