A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)
/■ s' Ilyenkor érezzük csak mennyi a kenni a tennivalónk és Írül ásunk. Győzelmessé is lehetne a .hitéletünk г ”Móg sohasem lehetett hallani, hogy Te valakit gyámoltalanul magara hagytál v'öln?, ki oltalmadat kérte;” Hitünk adjon minél több tart álmát fohászainknaks Mária a bűnösök oltalma, szomorúak vigasztalója, a kuroszteéh-yok segítsége, Magyarország Nagyasszonya, a Béke Királynéba* Egy-ogy ilyen vylpo n átimádkozott május egyéni, családi községi életünkben rendkívül újjáéledést hozhat, 4 f í Hu svát utáni V* V oárnap, május 22. Az imádságról»•/Jn. 16, 23-30./ Az Egyház ma a szent evangélium, szavaival, a következő napokban pedig keresztjáró szertartásával figyelmeztet és n.vel az imádságra. Amint nem lehet eleget imádkozni, mindig ко11 imádkozni. / Tesst. I. 3, 17*/, úgy nőm lehet eleget az imádságról beszélni s/n; mindig jó az és mindenkinek szüksége van erre. Vaknak idők és helyzet k, amikor az imádságaik rendkívüli életet forditó és történelmet alkotó ereje és feladata lehet. Hogy a mai időkben szükségünk van orr о a figy.. lm^ztetésim., mindegyikünk érzi, ismeri lelkének baját és az imádság körül ä"nehézségeit. Úgy figyeljünk ás olyan szándékkal valósítsuk nu.g jófel't ót eleinket, hogy az. Istennek egészen külcnös . kegyelmét. nyerhetjük na.g„ I. Mi az imádság? II. Milyen a mai *-m|*r imádsága?* III. Milyen l.gyen az iraádságos életünk? I, Mi az imádság? Gyermekkorunkból lelkűnkben maradt bizonnyára a szó; Amikor imádkozunk, az Ist-nn I be szó Ige tünk. Ez a legegyszerűbb meghatározás és egyúttal m.. ■ gmut' at'j' a rO-MÜo’r ~ hőit о s kg ~ ~v a n az imádságnak. Mi adja meg' az imádságnak *zt ’a-'tulajdonságát? -Hogyan 1. s2„ az én /egyszerű dadogásom ilyen egokighntoló _-rové? Az Istennek különös fegyelme ez, esik nem szoictunk gondolni _z .na megszokott к gyelmekre, mint az életnekfag t rmésZeteS más adományaira 3u-m$ 'egészség, látás, hallás, józ^n ész, stb. A léleknek a természetfölötti rendben ilyen nagy képességes b,szelni tud az Istennel, he ennek a képességnek különös erői?, szárnyat adott,* epén a mai szent evangélium beszél erről % : Bizony mondom nektek, amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek keddig semmit sem kértetek az én nevemben'’, /Jn. 16, 23-24>/így 12 imádságunknak;, különös vonásai a gyermeki szó, az iste-ni gyermekség bennünk; továbbá a tMátvérn jog; Jézus megváltottjai, testvérei V agyunk és a közös Atyához n . vóbcV. fördu111 atunk< II. Milyen a mai -mb.,rn,.k az~' i:aéá.sága? .__"Egészen röviden igys felelhetünk: kritikus , Nagyon kévés gyk’ria ki s’zk&aTl az Ég felé. Ihm beszélünk az Istentelen 'emberekről, a teljesen tyn-tlanokrol és hitetlenekről, -> hitüket v^szt-tt emberekről^ nem is -midijük. r sok-sok káromlást, beszéljünk csak magunkról, a hívőkről, a tompldmoa"járókról és igy is azt kell mondanunk; valami szokatlan betegsége van a mai hivőnek, az imádsága krízisbe jutott; nem tud, nem akar, és nem szórót imá-Skozni, Bődig mindegyikünk érzi, m„nnyi_ re hiányzik -z a - boldog tudomány, képesség, a léleknek tíz a gyermek-szive- és szavas, Mi érte a mai usib..rtá Miért пцщ tudunk imádkozni? Nemcsak az, hogy ssorakozott ak vagyunk, de fényi .-g nem m..gy az imádság, A legrövidebb-n úgy felelhetnénk, i kísértésnek az órája ez, gondoljunk csak -z olajfák hegyi jelűnotare /Mt« 26, 37-45»/ ’’Imádkozz .tok, á-bgy kisértésbe no essetek.” /Ik.22, 40*/ I Beérett sajnos ez a kövutk.,zjL-з vallási közömbösség, ezt csak a földre fordított és 1st un világát n. m к r-ső 1-lkül.. tn: к a krizise. A hitközömbössét a vallási életnek közömbösség, váltotta L, ubbői követk-zott a nagy bizalmatlanság, a l-.lki nyugtalanság a: végül m'.ghalt az e mb űrben, Istu-nnuk e gy.erm-ukében a sző-re tét, Ug érzi / szint. itt reked az imádsági, nincs szárnya, mintha sük...t , vagy vak volna, kikor imádsághoz készülődik,. A sok külsőséggel törődés ily un külső M: g-ssé ütéssé tette az imádságunkat. Az imádság púdig n,mcs d , lse raadü köt a 2. s ségünk, hanem 1-lkiélc-ti szükségletünk. Nem tudunk m-gl.nni п.Лка.а és'ni. m'tudunk miysem imádkozni, milyen szánalmas Vergődés -és fadelŐSul vagyunk - gyónónként és .mint a. kornak a gyermekei, hogy ebb . n a korban nem szadi- Ist.n f-lé imádság« ÍII„ Mily un 1 gyen az im i ds ár; tik?! ’Uram taníts meg bennünket imádkozni.” /Lk.ll ,1*7*.' A fogis^''azt'mönhtáE> oki nem tud imáikozni, menjen a tengerre, vagyis, ha majd egyszer azokat •. félelmeket és e Ih agy at ott súgót megismeri, majd megnyílik l.lko mélyén -a; kiszáradt forrás. De mennyi nyomort láttunk érzünk, még mindig k,:vés? a ..ni': benniaak.yt mir az 1st jn, ki n.m bottal var.- 4 -