A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)
— 30 tekintetében az alapító ügylet vagy az alapítvány intéző szerve által az alapítvány jövedelmének felhasználásánál követett állandó gyakorlat útbaigazítást nem ad, az alapítvány vagyonát a célok között az összes körülmények mérlegelése alapján helyesnek mutatkozó arány szerint kell megosztani. Az alapítványok megosztása tárgyában az illetékes, a főfelügyelet gyakorlására rendelt miniszter intézkedik. Ha tehát egy alapítvány részben közoktatásügyi, részben vallási célt szolgál, a megosztás tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt. Ha az alapítvány céljánál fogva több miniszter van érdekelve, az intézkedéshez az érdekelt miniszterek egyetértése szükséges. Ha a vagyonmegosztás szerint az alapítvány vagyonából vallási vagy kegyeleti célra aránytalanul csekély rész jutna s az alapító nem jelölte ki a kizárólag ezekre a célokra rendelt vagyontárgyakat, úgy a vallási vagy kegyeleti célokat szolgáló alapítványokra is a többi alapítványra vonatkozó szabályok az irányadók (tehát megszüntethetők, egyesíthetők.) Ebben az esetben azonban a vallási, illetőleg a kegyeleti cél szolgálatát az átszálló vagyont terhelő kötelezettségként kell teljesíteni. Az ilyen kötelezettség átszállását az illetékes miniszter nem zárhatja ki és nem korlátozhatja. Abban a kérdésben, hogy valamely alapítvány kizárólagosan vagy részben vallási vagy kegyeleti célt szolgál-e, a főfelügyelet gyakorlására hivatott miniszter határoz. A fentiekre való tekintettel felhívom Tisztelendő Papjaim figyelmét, hogy a plébánia területén levő összes egyházi jellegű alapítványról és a nem-egyházi jellegű alapítványokról, amelyeket azonban egyházi intéző szerv kezelt, tegyenek jelentést. Különös gonddal kell eljárni ott, ahol az alapítvány nemcsak vallási vagy kegyeleti, hanem egyéb célt is szolgál. Ezeknél az alapítványoknál sürgősen jelentsék, hogy az alapítvány jövedelméből mennvi esett a vallási, vagy kegyeleti és mennyi az egyéb célokra. Ha ez így ki nem mutatható, vagy annak sürgős összeállíása nem lehetséges, úgy részletesen jelöljék meg azokat a vallási és kegyeleti célokat, amelyeket az alapítvány betölteni köteles és hogy becslésük szerint ez évenként mily ellenértéket jelent; továbbá miben áll az egyéb kötelezettség és arra becslésük szerint az alapítványból évenként mily értéket fordítottak. Tekintettel arra, hogy a törvényerejű rendelet 1949 október 1-én lép életbe, a jelentés megtétele sürgős. Egyúttal felhívom Tisztelendő Papjaimat, azonnal tegyenek jelentést, ha a plébánia területén kezelt egyházi, vallási vagy kegyeleti célt szolgáló, vagy pedig egyházi kezelésben levő egyéb alapítványra vonatkozólag bármely hatósági intézkedés (határozat, kérdés, felhívás) történik. Ez esetben az intézkedés másolatát is be kell küldeni. Új alapítványok létesítése tekintetében a rendelkezés az, hogy kizárólag vallási vagy kegyeleti célt szolgáló alapítvány szabadon létesíthető, mégis azzal a korlátozással, hogy ily célú alapítvány életrekeltésénél figyelembe jön a kijelölt vagyon értéke. Ha ugyanis az egyes vallási vagy kegyeleti célt szolgáló alapítványi vagyon értéke meghaladja a 10.000 forintot, abban az esetben csakis az érdekelt miniszter jóváhagyásával lehet alapítványt létesíteni. Ha az ilyen, 10.000 forintot meghaladó értékű egyházi vagy kegyeleti célt szolgáló alapítványt végrendelet létesíti és az illetékes miniszter azt nem találja jóváhagyhatnak, az alapítvány céljára rendelt vagyon hovafordítása felől, akár más közérdekű alapítvány létesítése, akár valamely közcélra szolgáló vagyonhoz való csatolása útján hivatalból maga intézkedik. Ilyen intézkedésnek nincs helye, ha a végintézkedés az alapítvány létrejöttének meghiúsulása esetére más rendelkezést tartalmaz. A vallási és kegyes célokra tett új alapítványoknál — ha ilyen alapításról tudomása volna Tisztelendő Papjaimnak — azonnal tegyenek jelentést az Egyházmegyei Hatóságnál, hogy az a szükséges útmutatást megadhassa a továbbiakra nézve. Ha pedig erre már nincs idő, úgy a szükséges tanácsadásnál a fentiekre legyenek tekintettel és azoknak szem előtt tartásával intézkedjenek. Végül még egy fontos dologra hívom fel Tdő Papjaim figyelmét. A rendelet csakis a kizárólag vallási vagy kegyeleti alapítványokat veszi ki a rendelet hatálya alól. Ebből következik, hogy szoros törvénymagyarázat mellett esetleg az egyházi alapítványok, ha nem kizárólag vallási vagy kegyeleti célt szolgálnak, a többi közérdekű alapítványok jogi sorsában osztoznak. A létesítendő alapítványoknál tehát ez a szempont is figyelembe veendő. Egyházi alapítvány létesítése esetében tehát (akár életben, akár halálesetre szóló intézkedésben) leghelyesebb, ha kizárólag a szoros értelemben vett vallási vagy kegyeleti célok szolgálatára rendelik az egy-egy alapítvány részére 10.000 forintnál nem nagyobb értékű vagyont.
