A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)

- 120 -II.Szilveszter estén a vallomásom. Az életet kegyelemképen kaptam és azért hagyta meg nekem az Ur ezt az esztendőt,hogy vele az örökkévalóságot készítsem elő.Szeretett az Isten,ha nem is ismertem fel az évközben az Isten kezét,vagy keménynek éreztem látogatása idejét, most alázatosan és hittel megköszönök mindent. Bocsánatot kérek,hogy annyi hűtlenség,kislelküség,bizalmatlanság,lanyhasag volt bennem az év folyamán. Olyan közel volt,most érezzük,az Isten ^hozzánk és mi mégis olyan messzeállónak gondoltuk ót. Ha több lett volna bennünk a gyakorlatias vallásosság, az imádságos élet»mennyivel termékenyebb lett volna az örökkévalóság szempontjából az év. Kell,hogy engeszteliürk. A múlandóság megérzése ez ev alkonyán sokkal jobban felébreszti bennünk az örökkévalóság közelségét és felelősségét.szinte halljuk az Ur szavát:” Hamar eljövök és jutalmam velem van,hogy megfizessek mindenkinek az ő cseleeaetei sierint." /Jel.22, 12./ hs ezert vallomásomban ez estén a Zsoltárossal imádkozom:" Taníts meg engem Uram a Te igazságod útjára és mindenkor követni fogom azt.” /118.zsolt.

33.vers/ És akkor az Urban a bizalmunk,hogy az ó-esztendőből nemcsak ujesztendőbe,hanem az új élet szent esztendejébe lépünk.Amen.

1