A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1949. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1950)

dig

az a titokzatos hely,ahol a mai ember az Istennel érintkezik.Egészen az elmélkedésre alkalmazom most:" Mikor imádkoztok,ne legyetek mint a képmutatók... Te pedig mikor imádkozol,menj be a kamrádba.és

)betéve imádd Atyádat,ki lát a rejtekben.megfizet neked."A-t.6,5-6./ léleknek megvan a maga imádság - és beszédmódja.Szóljón a maga- 75 -ajtó

Minden léleknem megvan a maga imádság — дд u^uíjuuhuuju.uuuijuu <.* ши^и módján, de ez csak gyakorlat utján valósíthatja meg. Gsak jóakaraton, időnek rászentelésén, türelmen es állhatatosságon múlik. Hagy felelősségünk, mert ha valamiről, erről le lehet szokni, áldozatosság hiányában meg lehet unni és akkor a pap elveszíti kapcsolatát a természetfölötti világgal. Beszél-beszél,de a szive távol van az Istentől még akkor is,mikor külsőleg imádkozik. Feladta ez a pap a legfontosabb pozícióját :a Homo Dei-t/uor.1.4,1. fim.1.6,11./ Mennyire kér különösebben minket az apostol,hogy ugyanaz az érzület legyen bennünk,mint az Ur Krisztusban,/Fii.2,5./valahol gyakorlatilag is bele kell nevelődni, kapcsolódni ebbe a krisztusi érzület-világba,értelmi és akarati világba,de ez csak az elmélkedés utján történhetik meg.ennyire kell ma nemcsak a depozltum fidei-t hirdetni.hanem a hitnek szellemét magunkévá tenni,ennek nincs más járhatóbb uíja?mint az elmélkedés,ezért is szeretném.ha T. Testvéreim a küldött prédikációs témákat elmélkedési anyagnak tekintenék és a hét folyamán imádkozva feldulgoznák,akkor^valóban az Isten szelleme fog szavaikból áradni,mert imáüságos lelkülettel beszélnek,beszédjük tényleg szent lesz.De az elmélkedés gyakorla+it legfőképpen a hivatás ápolása miatt tartom szükségesnek;anyagias acionalisztikus korszákban a világban úgy állani,mint Krisztus,

t

és

racionaiisztmis morszaKDan a az i^ét úgy hirdetni,mint Krisztus,papi szívvel»áldozatosan a keresztet úgy viselni,mint Krisztus,nem tudjum másképpen,csak ha ebből a természetfölötti forrásból nem frissül fel állandóan lelkünk. Nem hiába figyelmeztet mindennap az estimánkban az Egyház az apostol szavával: oodrii estote et vigilate" /Pet.I.5,8./..Az elmélkedésre'gyakorlati útbaigazítást nem adok.az elmélkedés alapműveletét a szemináriumban megtanulták,hogy egyes műveleteknél ezt keretet hogyan használhatják a gyakorlatuk,temperamentumuk,szükségleteik és mindenekfülött a kegyelmük mutatja meg. Az bizonyos,hogy az elmélkedésnek,mint legbensőbb lelki munkának Ielkiéletünkkel fejlődnie kell és fejlődik is,ki is alakul,áldott lesz,de egv ennek a titkarendszeresen.napirendszerüen kell elmélkedni,mindig elmélkednünk és ha tores lett volna a gyakorlat ban.mig nem késő megkezdeni,de azonnal és akkor állhatatosan maradjanak benne.

iíz elmélkedéssel kapcsolatban kötném T. Papjaim szivére az eucharisztikus szellemnek gyakorlását. Mem lehet büntetlenül ezt a titkot elhanyagolni, Ehhez a titokhoz pedig hozzájárulása csak az alázatos, imádságos és áldozatos szivnek van. A üzent Szívnek panaszát ismerjük, ránkvonatkozó felelősségét érezzük. Lia az engesztelés korszaka van, ezt a papoknak kellene hirdetni,de akkor a papoknak kell elsősorban érezni"a szükségét és gyakorolni magát a tényt. Mennyi anyagunk volna egyéni életünk,lelkiismeretvizsgálatunk,bűneink,hivemk bűnei cimén, hogy odaborulva az eucharisztikus Szívvel könyörögjünk:"Parce Domine, parce populo tuo" /Joel.2,17./ T.Testvéreim! msténkint térjenek be a Íeghivatottabb otthonukba és szóljanak imádságos,gyermekded engesztelő és papi szívvel! De áldottak lesznek ezek az adorációk!

2.A papi lelkiéletben az önmegtagadás.Az ölajfák-hegyén az Ur a leghatározottabban apostolai lelkere köti:"Vigyázzatok,/legyetek éberek/hogy kísértésbe ne essetek.mert a lélek kész ugyan,de a test erőtlen VÜx.26,41./ Ha nincs Krisztus-követő önmegtagadás nélkül,hogy lehessen krisztusi a pap. Az elferdült életek és karbaveszett vágy elmaradt lelkipásztori munkák fejfájára ezt irhátják:legyürt a világ szelleme,az önmegtagadás hiánya miatt. Főpásztori szózatomban nem lehet az a célom,hogy az önmegtagadás gyakorlati útbaigazításait adjam, erre szolgainak az évi lelkigyakorlatok,a havi rekollekciók és az állandó lelkiismeretvizsgálat,hiszen mindenkinek egészen saját egyéniségére,múlt j ára. jelenére,munkakörére, szenvedélyeire, kisér léseire való tekintettel kell a legrészletesebben megállapítania és feltétlen-ül betartani az önmegtagadás életét.