A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)

— 44 —

Csak a foglalkoztatás után játszhatnak a ministránsok. De ne a játék legyen a toborzó erő, hanem a kegyelmi élet, a jó Isten szolgálata.

IV. A ministránsok megtartása. Tegyünk meg mindent, hogy a fiúk szeressék a minístrálást. Legyen számukra élmény. A következő eszközökkel tehetjük meg: 1. Ministránsok megbecsülése azzal, hogy a hívek előtt áldoznak, néha, ünnepélyes alkalommal közösen. Rendezzünk nekik külön ministráns-mikulást, karácsonyt, nyári kirándulást. Készítsék el a heti foglalkozás keretében a betlehemet, tanuljanak szép betlehemes játékot. A híveket előre értesítjük, hogy mikor, mely napon fognak az ő otthonukba bekopogtatni a minístráns-betlehemesek. Se ekkor, se más alkalommal ajándékot, vagy pénzt ne személy szerint kapják, hanem a mínístráns perselybe tegyék, Ebből, a rendes stólából, a templomban miséző papok adományaiból jön össze a mikulási, karácsonyi és a nyári kirándulás költsége. 2. Tanítsuk a ministránsokat az egyházi énekre, népénekre és a könnyebb gregoriánra is. 3. Legyen szép, gondozott és kellő számú ministráns ruha. Főpásztori látogatásaim alkalmával szép haladást tapasztaltam e téren, 4. A sekrestyéseket meg kell nyerni, hogy a ministránsokkal szeretettel bánjanak. Legyenek türelmesek a gyermekek hibáival szemben. Ha kifogása van, mondja meg a lelkipásztornak, aki a ministránsokkal foglalkozik, de ne maga intézze el saját hatáskörében.

Végül a pap példaadása, buzgó összeszedett liturgikus ténykedései tudják igazán megtartani a ministránsokat. A szentségi Jézus családjává lesznek az áldozópap és a ministránsai.

A kegyelmi hatás a hívekre pedig napról-napra növekedik. Boldogan, vágyakozva mennek a templomba, ahol a jó Istent kereső lelkűk áhítata szárnyakat kap és számukra is élmény lesz minden szentmise és liturgikus ténykedés.

2750. sz.

Egyházmegyei féri népénekverseny.

Szentséges Atyánk „Mediator Dei et hominum“ kezdetű encyclicájában „szép és i méltóságteljes" egyházi népéneket kíván a hívektől. „Diadalmasan szálljon égbe a nép közös éneke, mint a tenger zúgása . . . (189.) “ A templomi ének vezetése azonban elsősorban a férfiak feladata, kiknek hangja és énektudása irányítólag és lelkesítőleg hat a nőkre és ifjúságra. Ezért az egyházközségek hívei részére, a fenti encyclíca szellemében, egész egyházmegyém területére egyházi népénekversenyt hirdetek meg.

1. A versenyben csakis egyszólamu férfikarok vehetnek részt. Az énekkar tagjai,

városban 18 éven, falun ló éven felüli férfiak lehetnek csak. Nők, valamint tanuló ifjúság csak mint hallgatók szerepelhetnek a versenyen. Az énekkarban szereplő férfiak száma nem lehet kevesebb, mint az egyházközségek összes híveinek 1 százaléka, de a kisebb egyházközségeket is legalább 40 tagú énekkarnak kell képviselnie.

2. Az énekverseny anyagát a jelen körlevélhez mellékelt sokszorosított jegyzék részletesen feltünteti. Ez, az egyházmegyénkben kötelezően előírt, „Szent Vagy Uram“-ból 'válogatott énekeket, egyes gregorián dallamokat és az énekes nagymisének, valamint szertartásoknak feleleteit tartalmazza csoportosítva. Versenyezni 3 csoportban lehet. Az I. csoportban indulóknak 60, a II. csoportban 120 és a III. csoportban 180 éneket kell a hozzájuk kijelölt gregorián énekkel együtt tudni. Az énekek minden csoportban könnyű, közepes és nehéz megjelöléssel szerepelnek. A verseny alkalmával egy szabadon választott ének előadása után az énekkar egy könnyű, egy közepes és egy nehéz éneket kap bemutatásra. Az éneklés orgonakíséret nélkül történik. Szöveget, sőt kótás énekeskönyvet lehet használni, de előnyt jelent, ha az énekkar könyv nélkül tudja az éneket.

3. A versenyek 1949. április havában kerülnek lebonyolításra. A jelentkezési határidő 1949. január 31. A plébános legkésőbb eddig jelentse, hogy milyen község, hány tagú énekkarral és melyik csoportban nevez be a versenyre. A III. csoport külön versenyez és minden csoportból a 3 legjobb énekkart fogjuk díszoklevéllel kitüntetni. Amelyik énekkart a Szent Vagy Uram mind a 306 énekét megtanulja, aranydiplomát nyer, Az énekkarok teljesítményét egyházi és világi szakértőkből összeállított bizottság bírálja el pontozással. — Több községben személyesen fogok elnökölni. Sorshúzás útján fogjuk megállapítani, hogy melyek legyenek e községek. A bíráló bizottság tagjai az elnökön kívül: egy központi szakértő, szakértő pap és kántor.

4. A versenyek lebonyolítása espereskerületenként, alkalmas központi helyen, vagy a központi bíráló bizottság helyszíni kiszállása révén fog megtörténni. A versenyt a hívek jelenlétében a templomban fogjuk megtartani. Szentbeszéd előzi meg a templomi éneklés szépségéről és a szentzene Istent dicsérő, embereket megszentelő hivatásáról. A verseny után litánia, melyben az énekesek felajánlják tudásukat Isten dicsőségére és a Szűzanya tiszteletére.

5. Az énekpróbákat nem a templomban, hanem egy más alkalmas helyiségben kell tartani. Más helyiség hijján szabad a templomban is, de akkor fordítsunk különös gon-