A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
— 35 — mányrendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1946. évi 141.200. sz. P. M. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a kivetett földadó előírásánál mindezideíg alkalmazott mindennemű kedvezmény (gyermek, hadirokkant stb.) érvényét veszti. Ez a rendelkezés azonban nem kétséges, hogy csak a földadókedvezményekre, nem pedig a földadó alapján kivetett községi pótadómentességre vonatkozik1'. 1600. S2. Misealapítványi föld illetéke tárgyában elvi döntés. Elvi jelentőségénél fogva közlöm az alábbi elvi döntést: A csanádpalotai plébániaegyháznál földben letett sz. misealapítványra az illetékes m .. .-í pénzügyigazgatóság 15.234/ 1947. III. a. szám alatt kelt határozatával az ajándékozási illetéket vetette ki, ami ellen a plébános a közigazgatási bíróságnál panasszal élt, helyesen azzal érvelvén, hogy nem ajándékozásról, hanem visszterhes kötelezettséggel történt ingatlan átruházásról van szó. A benyújtott panasznak a közigazgatási bíróság helyt adott és 1947. december 19-én 897/1947. P. sz. a. a következő döntést hozta: ,,A közigazgatási bíróság a panasszal megtámadott határozatot feloldja és a pénzügyigazgatóságot az alábbiak szem előtt tartásával való új eljárásra és határozathozatalra utasítja. Indokolás: Az 1946. évi szeptember 22-én kötött ingatlan vagyonátruházási szerződés 1. pontja szerint a panaszos róm. kát. Egyház az átruházott ingatlant mint misealapítványt köteles kezelni s az átruházóért és családtagjaiért az ingatlan jövedelméből évente 5 ünnepélyes koporsós gyászmisét köteles elmondatni. A szerződésnek az előadott tartalmából következik, hogy az átruházás az ellenszolgáltatásként kikötött gyászmisék költségeinek erejéig visszterhes és csak az ezen felüli ingatlanérték erejéig ingyenes. A szóban levő ingatlanvagyonátruházás után tehát az ellenszolgáltatások erejéig visszterhes, az ingatlan ezen felüli értéke erejéig pedig az ingyenes vagyonátruházásokra megszabott illetéket kell követelni. Az ügyet megnyugtató módon kellő adat hiányában véglegesen elbírálni nem lehetett, azért a II. fokú határozatot fel kellett oldani, hogy a pénzügyigazgatóság új eljárás keretében, panaszos meghallgatásával állapítsa meg a Szerződés szerint tartani kötelezett ünnepélyes koporsós gyászmisék költségeit és a kifejlődőkhöz képest hozzon új határozatot. Kelt Budapesten, a Közigazgatási Bíróságnak 1947, évi december hó 19-én tartott ülésében. Dr. Fogler Béla tanácselnök, dr. Lengyel József előadó." Fenti döntés alapján a pénzügyigazgatóság a kivetett 560 forint illetéket 200 forintra szállította le. Az egyházi javadalmasok illetményadófizetési kötelezettsége ügyében a Magyar Közlöny 1948 május 20-i 113. számában megjelent 5660/1948. Korm. sz. alaprendelet és a Magyar Közlöny 1948 június 1-i 122. számában megjelent 193.500/1948. VII. P. M. sz. és az alaprendeletet is magábanfoglaló végrehajtási utasításokat az alábbiakban közlöm. Ezen rendelet 6 §-a és az ehhez fűzött utasítás 4. bekezdése szerint egyházi javadalmasoknál a következő jövedelmek esnek illetményadó alá: a) párbér, b) a javadalmas részére haszonélvezetül átengedett ingatlan megmunkálása céljából az egyházközség által szolgáltatott kézi vagy igásmunka értéke vagy a haszonélvezett ingatlan megmunkálásának megváltása fejében az egyházközség által készpénzben fizetett összeg; c) esketési, keresztelési, avatási és temetkezési díjakból, valamint általában az egyházi cselekményekért a jogszokás alapján követelhető díjakból (pl, házszentelési kolledából) folyó bevétel; d) a misealapítványokból, istentiszteleti cselekmények végzése céljából létesített és egyéb alapokból (kepe megváltási alapból) vagy alapítványokból a javadalmas kezéhez folyó bevétel; e) az államtól, községektől (városoktól), egyházmegyétől, kegyúrtól vagy bármely közalaptól illetménykiegészítés vagy más címen a javadalmashoz befolyt bevétel; f) a templomvagyon bevételi többlete, amennyiben a fennálló szabályok szerint az egyházi javadalmazás díjazására szolgál. (5) Az egyházi javadalmasoknak a (4) bekezdés a)—f) pontja alatt felsorolt jövedelmei után az illetmény adót még abban az esetben is az egyházközség tartozik megfizetni, ha ezek a jövedelmek az egyházi javadalmas kezéhez nem az egyházközségen keresztül jutnak. A 7. §. szerint az illetményadó kulcsa 12%. Kivételesen 2% alá esnek a kormány igazgatása alatt álló közalapoktól és közalapítványoktól (vallásalap) és a társadalmi úton közadakozásokból fenntartott szervezetek által fizetett illetmények. 1601. sz. Az egyházi java da Imasok illetményadója.
