A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
— 4 6. Főpásztori látogatásaim során mindenhol nagy figyelemmel vizsgáltam meg a katolikus iskolákat. Egyházmegyénkben — egy-két szórványos esetet leszámítva — sehol se fordul elő, hogy a hívek ne ragaszkodnának katolikus iskolájukhoz. Szent Márton földjén természetesnek és magától értetődőnek veszik a katolikus iskolát. Csak az tudja igazán értékelni ennek áldásos és nagy jelentőségét, aki olyan vidéken élt, ahol nincs katolikus iskola és ahol a gyermekek katolikus szellemű nevelése csak a hittanóra szerény kereteire zsugorodik össze. Számszerű adatokat itt nem kívánok felsorakoztatni, de megnyugvásomra szolgál, hogy egyházmegyém iskoláinak tekintélyesebb része a háború után is jó állapotban van. A zalai részeken azonban — sajnos — még vannak gyenge állapotban lévő iskolák. Minden törekvésem oda irányul, hogy a szegényebb helyeken valamiképen segíteni tudjunk. A szülők szövetségének életbentartása ezért is nagyon fontos és szükséges, hogy a mi katolikus iskoláinkat segítségükkel újjáépíthessük. A tanításnak és nevelésnek színvonala — örömmel állapíthatom meg — versenyképes minden iskolának színvonalával. Egyházmegyém tanítóinak szakszerű központi irányítása, papjaimnak és tanítóságomnak buzgó munkája biztosítja az egyházmegye iskoláinak magas színvonalát. 7. Ebben az évben történt meg az egyházközségi képviselőtestületek újraválasztása. Űj lehetőség ahhoz, hogy az egyházközség minden rétege képviselve legyen. De ahhoz is lehetőség, hogy a lelkipásztor a képviselőtestület tagjait apostoli munkára állítsa be Isten országának érdekében. Az egyházközségek szervezetének egyházmegyei és országos kiépítése már az elgondolás állapotán túljutott. Az országos Máriakongresszus alkalmával tartott egyházközségi nagygyűlés gyönyörűen bizonyította, hogy a legbiztosabb és legszilárdabb alap az egyházközség szervezete. Az egyházközség szervezetébe bele kell kapcsolni az egyházközség minden rétegét: a gyermekeket az iskolán keresztül, az iskolánkívülí ifjúságot és a híveket egyaránt. Ne legyen egyetlen egyházközség se, ahol az egyházközségi hitbuzgalmi egyesületek tevékeny munkát ne végeznének. Itt adatokkal nem akarok bizonyítani, de mindazok, akiket illet, nagyon jól érzik és tudják, hogy kérő szavam hozzájuk szól. Atyai szeretettel kérem őket, ne hanyagolják el az egyházközségi hitbuzgalmi egyesületeket. Lelkipásztorkodásból jöttem a püspöki székbe. Ezt hangoztatom azért, mert nagyon jól tudom, hogy mennyit bír el egy lelkipásztor az egyesületi vezetésben. Heti egy-egy órát mind az öt egyházközségi csoport kaphat a lelkipásztortól és akkor még marad ideje minden más hivatalos és egyéb ügy intézésére. 8. Szeretettel hozom Tisztelendő Testvéreim tudomására, hogy 1947. december hó 15-én megalakult a szombathelyi egyházmegye katolikus diákotthon bizottsága és megtartotta első közgyűlését. Ez a közgyűlés megválasztotta az intéző bizottságot, amelynek egyházi elnöke Gacs János pápai kamarás, világi elnöke pedig dr. Németh József városi főjegyző. Az új intézmény részletes ismertetésére még a körlevelek során vissza fogok térni. Ez alkalommal csak arra hívom fel Tisztelendő Papjaimnak a figyelmét, hogy a plébániájukról iskolába kerülő ifjúságot megkülönböztetett gonddal figyeljék és irányítsák. Nagyon jól tudják Tisztelendő Testvéreim, hogy milyen sok veszedelem fenyegeti a szülői otthonból kikerült iskolás ifjúságot és katolikus tanoncokat. Legyen gondja a lelkipásztornak arra, hogy támogatásával és segítségével híveinek iskolába készülő gyermekeit katolikus diákotthonokban vagy buzgó, jó katolikus családoknál helyezzék el. 9. Nem tudom említés nélkül hagyni egyházmegyém helyzetével kapcsolatosan az új lelkészségek létesítését. Ez évben csak Pusztaszentlászló lett expositura és Nagypáli curatia, holott Vas megyében is, Zala megyében is nagy szükség lenne új lelkészségek felállítására. Akadálya ennek a paphiány, néha a vállalkozókedv hiánya és azonkívül egyikmásik helyen, bár szórványosan jelentkező merevség, amely egy-két községbelí ember részéről megnyilatkozik. Remélem, hogy a jó Isten kegyelméből sikerülni fog ezeket az akadályokat is elhárítani. 10. Boldogasszony évében vagyunk. Adventi vágyak hasogatják lelkünket a békésebb és emberségesebb élet után. Ő volt a Hajnali Szép Csillag, aki a kétségbeesett emberi élet egén a közeledő Igazság napjának jövetelét hirdette és hozta. A mi számunkra is Hajnali Szép Csillag legyen a Boldogasszony éve. Készüljünk fel a téli idő alatt programmal, tervekkel, hogy a tavasz beköszöntése után megkezdődjenek a zarándoklatok, a Máríaünnepségek egyházmegyémben. Nem külső ünnepséget akarunk csak tartani, amelyek múló emlékek vagy pillanatnyi kegyes élmények, hanem életet, lelket átalakító zarándoklások Szűz Mária kezétől vezetve — Krisztus nyomában. Boldogasszony éve hozza meg a mi magyar katolikus életünknek a karácsony békéjét és örömét. Szombathely, 1948. Kiskarácsony ünnepén. f SÁNDOR sk., pOspák. Martinéin» Rt. Szombathely
