A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
bizalmast Jk vallás és marxizmus. Állítja «. sajtó, az, agitátor: a nép jólétéért folyik ma a harc. A vallást шш bántják, sőt becsülik. A vallásszabadságot hozzák... .Feleljenek a szociáldemokrácia és kommunizmus legilletékesebb belföldi és külföldi fővezérei 1947-ban magyar nyelven kiadott megnyilatkozásaikkal! /Lenin: Marx,Engels,Marxizmus.Idegeanyelvü Irodalmi Kiadó. Moszkva 1947./ A vallás és marxizmus 1 "A marxizmus bölcseleti alapja., amint 'azt Marx és Engels ismételten kijelentették, a dialektikus materializmus, ~ folytatása annak a XVIII.- XIX. századi kétségkívül istentelen /ateista/ anyagéi mségnek, amely minden vallással szemben határozottan ellenséges beállítású. ~ ’ ' ' 1 A vallás opium a népnek, - Marx e mondása a vallás kérdésében sarkköve a marxizmus egész világnézetének /221 1./. 1877-ben Engels az 'Aati-Mhr ingben kíméletlenül ostorozza a vallás felé lett legcsekélyebb engedményeket /222 1./. Hskünk a vallás ellen harcolnunk kell. Ez az egész materializ~ ' aius ábécéje, tehát a marxizmusé. A marxizmus azonban nem olyan materializmus, amely az ábécénél megáll. A marxizmus tovább mégy. Azt mondja: érteni kell a módját a valláselleni harcnak** /224 1./. /'értik a módját: ' a papok gyalázásával, a hitvallásos iskolák elvételével', a gyermekek bekényszerítésével az istentelen nevelésbe, kis ideig szembekötősdivei, a hitoktatás meghagyásával,/ "A vallás társadalmi gyökereit kell eltávolítani /224./, A marxistának, materialistának, vagyis a vallás ellenségének kell lennie" /226/, érted hivő, hitvallásos tanító? Nem az a fontos, mit mond a párttitkár, mit mondanak a választások tövébenj hanem az az igazi, mit mondanak- a vezérek... A pap és a marxizmus. A kommunista sajtó hirdeti, hogy papok varnak, mint titkos tagok a kommunista pártban. /Ezt jő hirdetni,hogy a hivő munkások sokszor megmozduló lelkét elaltassák./ .Akad is Szittyái Dénes, aki kiáll a kommunisták mellé. Emlegeti, hogy ő szereti a népet •>.. Bfos, Ítéljenek megint a legílletékesebbek: "Ha egy pap hozzánk jön", vegyük fel. "De ha ott főként és majdnem kizárólag vallásos nézetek tevékeny terjesztésével foglalkoznék, a pártnak okvetlenül ki kell zárnia" /22?/. Vakoknak vak vezetői í Az iskolázás, nevelés. Kávai azt mondotta a Sportcsarnokban /május 28./T az iskolák államosítása csak politikai kérdés. A M.K.P.május 24-i agtáeiős értekezletén azt állították,hogy:"nem a hitet akarjuk az iskolákból eltávolítani". Megint a legílletékesebbek szóljanak! "A cél a kommunista társadalom." /Magánvagyon helyett államvagyon, egyéni, családi jogok helyett az állam Molochja/. "Ez elérhető, ha az ifjúság oktatását, szervezését és nevelését gyökersen átalakítjuk* /429/. "A régi iskolát elvetettük, hogy eljussunk a valódi kommunista oktatáshoz /4З1»/. A mai ifjúság egész nevelésének, kiképzésének és oktatásának arra kell irányulnia, hogy ezt az ifjúságot kommunista erkölcsre nevelje./436./. Milyen a kommunista erkölcs? Megvallják, hogy"tagadják az isten parancsolatait". /Tagadják tehát a szülőknek való engedelmességet, a gyilkosság, paráznaság, lopás, hazugság és rágalmazás tilalmasását ,/ "Számunkra az emberi társadalmon kívülálló erkölcs nem létezik." "Mi nem hiszünk az őrök erkölcsben és az erkölcsről szőlő összes mesékkel űzött csalást leleplezzük " /440/. A kommunista erkölcs alapja a kommunizmus megszilárdításáért, betetőzéséért folytatott harc." ártjük már, miért kellene az isköla-államositás. Ez őszinte beszéd. Nem nyugati értelemben vett államosítás ez, hanem elistentelenités. Az iskolai nevelésbe bekapcsolják a szakszervizeteket, a dolgozók egyéb szervezeteit /Sz.Nép 1948.máj.9. 13-/- /Sokat hajtogatják ma a nép érdekét, de jaj a népnek földön és földön túl, ha hitét elveszik./ Mi következnék az iskolák elvétele után? A falu magántulajdona ellen való harc. Sőt lehet, hogy ezt leplezik már az iskolák államosításával is.
