A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)

magát as Egyház a népek tanítójának. Az Egyház szem előtt tartotta Krisztusnak azon szavait is, melyekkel a gyermekeket magához hívta és tanítványainak mondotta?” Ne tiltsátok el őket tőlem !” / Mt.19,14./ A katolikus iskolák feladata a gyermekeimé és ifjaknak Krisztushoz való vezetése. Bennük látjuk elsősorban biztonságban gyermekeink lelkét a téves tanítások és erkölcsi romlás ellenében.Ezért az Egyház a törvénykönyvét m egyenesen sürgeti, hogy a püspökök katolikus iskolákat létesítsenek /Сап.1379/ és ahol ilyenek vannak, a híveket kötelezi, hogy oda küldjék gyernekeiket /Can.1374/* Ugyanakkor leszögezi: ”Az Egyháznak joga van mindenfajta iskolát létesíteni, nemcsak elemit, hanem közép- és felsőiskolákat is.”

Az Egyháznak ez az iskolához valő joga összhangban van - Kedves Hívek - a Ti szülői jogotokkal. Mert ha a nevelésre természetfölötti síkon az Egyházé az elsődleges jog, a természetes síkon a Tiétek és csak Ti utánatok jön az állam, amelynek jogát az Egyház szintén mindég elismerte és elismeri. A szülőknek elsődleges joga az államai szemben kétségbe nem vonható, mert hisz ők adtak a gyermeknek életet, ők táplálják, ruházzák és a gyermek élete mintegy az ő életük folytatása.

Joguk van tehát megkívánni, hogy gyermekeiket az ő hitükben, az ő vallásos felfogástik szerint neveljék. Joguk van gyermekeiket visszatartani olyan iskolától, ahol a hitük és vallásos meggyőződésük nemcsak tiszteletben nem részesül, de talán becsmérelés vagy lekicsinylés tárgya.E- zen jogukban érezték magukat mélyen megsértve azok a német szülők, akiknek katolikus iskoláic erőszakkal elvette a hitleri állam és akiknek gyermekei az uj iskolából úgy jöttek haza, mint kis pogányok, kik gúnyosan lemosolyogják imádkozó szüleiket. Ti is, katolikus magyar szülők, alapjogotokban éreznétek magatokat megsértve, ha nem járathátnátok gyermekeiteket katolikus iskolába egyszerűen azért, mert az állam zsarnoki rendelettel az ilyeneket bezáratta, ilietve elvette"/ vagy femi^“ tarfásukat' léEe tetTenaé'"teTt~e Г" ' ... ....' r“

De vájjon nem jók-e a mi állami iskoláink is ? - kérdezhetné valaki. Miért erőltetik a katolikusok az ő iskoláikat, amelyek csak elválasztják a magyart a magyartól és felekezeti viszályokat támasztanak nem szólva arról, hogy akadályozzák az állam nevelési céljainak összpontosított megvalósítását ?

A tapasztalat szerint a hitvallásos iskolák nem támasztanak felekezeti viszályokat, ellenkezőleg biztosítják a különböző vallásodnak a maguk szellemi állományának békés magatartását, Ami pedig az állam nevelési célját illeti, ha ez пзт a totális államokban uralomra törekvő pártcél, vagy egyeduralmát igénylő idegen világnézet, - amely törekvések ellen épen a közelmúltban tanúsított erős ellenállást a katolikus iskola, - akkor ez nem lehet más, mint becsületes, hazaszere tő, müveit honpolgárok nevelése. E tekintetben pedig katolikus iskoláink mindig megtették kötelességüket és teljes sikerrel működtek.

Nem vonjuk kétségbe más iskolák érdemeit. Az állami és a községi iskolákban is sok derék katolikus tanítónk és tanárunk működik, valamikor maguk is katolikus iskolákban nevelkedtek. Egy hiányuk azonban van: a bennük élő katolikus meggyőződést és hitelveket nem érvényesíthetik maradék nélkül, mert mindég tekintettel kell lenniük más— vallása tanítványaikra. Azonfelül a nem-katolikus iskolákban a legkülönbözőbb vallási felfogású emberek tanítanak és igy nincs egységes szellem a nevelésben. Megtörténhetik az, hogy pl. a történelem órán a nem-katolikus tanító úgy tünteti fel Egyházunkat, mint valami maradi, reakciós intézményt, felújítja az Egyház ellen ismert összes rágalmakat és egyoldalúan kiszínezi a történelmében mutatkozó emberi gyarlóságot, mig a hittanórán a gyermek az Egyház isteni alapításáról és áldásos működéséről tanul. Avagy a természetrajz órán egy materialista tanár esetleg azt magyarázza, hogy nincs Isten és nincs halhatatlan lélek,^hogy csak anyag és erő van; a hittan órán pedig, sőt otthon a szülői házban is helyesen azt tanulja a gyermek, hogy mindeneknek teremtője, végső oka és egyúttal a mi gondviselő Atyánk és örök Biránk az Isten. Nemde káros összeütközések, zavarok keletkeznek az ilyen ellentétes tanítások nyomán a gyermek lelkében,melyek kételyekre és hi-