A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)

- 3 -nyilt kártyával. Nekünk sohasem volt más célunk, mint ve.1.1 lüßllme? közvéleményt kialakítani éspedig tevékeny, küzdő, és, hier dies vallástal8nságot "/Le Corrosp.1906.febr.10.449/« Vájjon' négy évtized múltán ; szelidült-e az anyagolvúság, az istontelenség? *‘ / a'-^'

A fentiek künn ás benn megadják a választ. Az áj- iskola n.em a 4-' kinyilatkoztatásé, non a mi Urunk Jézus Krisztusé/-nem ez..általa'ala-^y pitott Egyházé, nem a katolikus családé, nem Szent István királyunké és semmikén sem a temetőkben pihenő ősöké. A temetők körül mindig; ,-, mély átkok húzódtak, do most tátongó örvényeket szakasztottak fel eleink világa ás a mi világunk, az ő.neveltetésük és gyermekeink nevelése közt* A múlt iskolájának a céljs: jó kersztényt alakitnai a gyermekből', aki imádja Istent, neki szolgál és engedelmeskedik és igy akar iidvözülni. Ezzel, vált jó felebaráttá, jó megyárrá is.^Ma e helyett egy bizonyos társadalmi'ás politikai szemlélet-módot,várnak az iskolától /Orszgy.napló 1948.jun..16. 449/v

A keresztény, nevelés kiköltöztetésével, Amelynek sokat mondó . külső jele a Már i a-szobor, , a vallásos képek, szobrok, s-Őt nem egy he-; lyen e feszület kiköltöztetóse,csak a heti két hittanórába szorul és . zsugortJdik a vallásos, szellem. Ott is, ahol eddig négy; ott .is, ahol kát hittanóra volt a múltban, de az .egész oktatást átlengte a vall'álso's szollem. - A jövőben /bár maradtok, még' nevelő egyéniségek'., az iskolában, a 28-30 óráben-na legjobb esetben a‘ dermesztő, .hi'deg közöny jégcsapjai lépnek a vallásos élet és szív melegségé helyébe.’‘Amint mondottuk, még ez a magatartás, is esek ideig-óráig tart; .aztán még hátrányosabbra változik. Amit a két óra - egyik kézben védekező kard-dal, a másikban munkaeszközzel - épit, azzal el^bb utóbb szembekerül az új iskola beállított világáé Azzal legyünk tisztában, hogy az is-..' kólát, a hitvollásost is, az államit is a vallásos jellem kialakításának a munkájából kiiktatták. A természetet és természetfelettit, az embert és Istent, az időt ó'á orökkévo l‘ó Ságot, mint teljes egészet szétbontják és csak a kisebbel törődve a végtelenül többet figyelmen kívül hagyják. Az emberi leiken Jézus Krisztus drága vérének fémjelzését többé, nem nézik. Félő, hogy - n megnyilatkozások szerint - inkább nézik eenne a jövendő párt-embert és párt-tagot. A, mai iskola tanítói, tanárai, tantervé! és tankönyvei egyaránt kérdeztétik ma velünk: Mi lesz a gyermekből és mi lesz a gyermekkel? Valahányszor -élet' fakad magyar földön, az édesanya els" sóhaja a hitvallásos "iskoláért száll. ••

De morzsoljuk el a szülői’ könnyeket, ás mentsük a halhatatlan gyermeklelkeket!

Ha ősi, erős várunkat, az Istennek is erős várát, n hitvallásos iskolát - soha nem hegedő sebet ütve - el is.vették, áll az-ehban; erődvonalunk: a katolikus család, a templom és■az ■ egyházközség. És ennek a hármas erődvonalnak .Isten-rendelte küzdő, 'harcosai, őrei- Tí vagytok, Kedves Szülők! ‘ ' •

A katolikus szülők személyes és*s^ent kötelességét a gyérnek-• nevelés terén az Egyház két rövid’mondatban adja elénk:’- -••••'*' • . * *

a. / A szülőkre hárul özn mindennél súlyosabb kötelesség, hogy

a gyermek vallásos és erkölcsi, testi . és polgári neveléséről tőlük - ... telhetőleg gondoskodjanak /с.Шз/. . ‘ .

b. / A szülőknek és “helyettö’süiknck nemcsak joga, hanem súlyos

kötelessége is a gyermek'keresztény nevelése /e. 13.72. §.;2/. . л

Halljátok szülők, mi '.van a ti vállatok;pn'! ••

1./ A. osaIádban. A hittel nevelő- iskola-зет nélkülözhette a családi szentélybe!'!' nevelést.- Но pedig a hitval.lásos levegőjű iskola a legjobb esetben - kidll-a vallásos nevelésből, a család! vallásos nevelés fontossága kimondhatatlanul nő, és a hivő szülőt szinte .meg-1.'