A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)

sok hitvallásos iskola épüli újjá a szülők segítségével. Ezt helyesli és kívánatosnak tartaná az állami iskoláknál is.Mi tudjuk, hogy a Kato­likus Szülők Vallásos Szövetsége ezen a téren minden dicséretet megérde­mel » A magyar oktatás- és nevelésügy terén akad elég tennivalója az államnak a kész és lelkiismeretesen, a szülők ragaszkodását kivivéan működő katolikus iskolák érintetlen-hagyásával is. Az analfabetizmus,az iskolakerülés, a serdülő ifjúság züllése, a tanitők nélkül állő iskolák, a nagy távolságok, a tantermek hiánya, a lábbeli- és ruhahiány ugyan­csak kiadna egy hároméves kultur-tervet és de sokat siránkoztak miatta a költségvetés tárgyalása során. 3700 állástalan tanitőnk van. és csak a tanyai iskolákból 207 tanítói állás betöltetlen. A miniszter ur által keserűen felpanaszolt "kirabolt, kifosztott, tönkretett iskolák, az uj telepesek iskolái" elég gondot adhatnak neki. Az iskolakerülés oly mér­vű, hogy a miniszter ur áldatlannak nevezi és országos'propagandahad jár­­ratot hirdet ellene./Orsz.gyűl.napló 1948»febr.23.577/. Fejér vármegyé­ben 38.000 tanulóból 10.000 mulaszt rendszeresen, mert 10.325-nek nincs lábbelije, 12.935-nek pedig téli ruhája. Miniszteri megállapítás az is, hogy nem egy helyen háromórás gyaloglással érik el iskoláikat a nyomo­rult iskolások./Orsz.gyűl.napló 1947*márc.l3.739/. Ha elhanyagoltságról van szó, bőven akad teendő azon a téren, ahol az állam versenytárs nélkül áll, az egyetemeken. Itt a miniszter ur tárja fel az oktatás nagymérvű lehanyatlását, minőségi katasztrofá­lis lezüllését /Orsz.gyűl.n.1948.febr.23.580/. Orvosi, mérnöki oklevele­inket már nem fogadják el a külföldön. Egy "reakciós"~nak éppen nem bé­lyegezhető egyetemi tanár mondja a parlamentben, hogy "az egyetemi kikép­zés egy bűnös tréfa alacsony nívójára süllyedt. Az egyetemi ifjúság a legsötétebb kétségbeejtő nyomorban sínylődik" /Orsz.gy.napló 1947.febr. 6. 146 147/. Mi a csehekhez, magyar testvéreink deportálóihoz, üldözőihez semmiben nem igazodunk. Különben is я külföldi példákat mi ellenőrizni nem tudjuk. A római katolikus hívők zöme megnyilatkozott; de nem az álla­mosítás, hanem a hitvallásos iskolázás mellett. Nem annak morzsái,hanem egésze mellett. A katolikus iskolázás egész vonalához ragaszkodunk. Az Egyház iskola-joga oszthatatlan.. Mi Jézus Krisztushoz,tanításaihoz,tör­vényeihez gyermekeink egész iskolázása folyamán rendületlen meggyőződés­sel ragaszkodunk. Bizonyára ezért nem esik most már szó a szülők állásfoglalá­sáról, hanem átjátszák az iskola jellegéről való nyilatkozást a vallá­sos iskolák tanitóira kiélezett és felnagyított sérelmeik orvoslásának csábitó ígérgetésével. A tanítóságnak szabad és nyomás nélküli megnyi­latkozása is figyelemre számíthat, de gyermeke nevelésének mikéntjéről elsősorban és döntően á szülő jogosult és illetékes állást foglalni és határozni. Az ő adójából történik az iskolai kiadások fedezése is. A szülők mindenek ellenére tiszteletet érdemlően nyíltan is meg merték mondani álláspontjukat; egy teljesen szabad szülői titkos szavazás nevetségesen csekély számot hagjmaaz államosítani akarók tá­borában. Az igazi demokráciának ezt az elintézési módot kellene válasz­tania és sürgetnie. Ha a törpeség erőlteti akaratát a többségre, ez nem demokrácia, hanem egészen más valami. A szülőknek állásfoglalását a vallásos nevelés biztosítása mellett az a körülmény tette oly erőteljessé, mert idegenkednek, sőt el­zárkóznak a vallásos szellemmel szemben álló materialista, tehát Isten nélküli, sőt Isten és hitellenes neveléstől. A hitoktatás, még ha kö­telező is, egyenlőtlen és bénított küzdelmet tud folytatni a többi tárgy és az egész nevelési irányzat teljesen ellentétes szellemével szemben. Tehát nem az igazi demokratikus neveléssel, hanem az Isten-nélküli ne­veléssel szemben védekezik a szülő és az Egyház. A mi evangéliumi neve­lésünk igazi demokratikus nevelés. Az Egyház, amikor iskoláit védi, az általános emberi jogokat, köztük a tanítási és tanulási, a lelkiismeret szabadság jogait védi. A szülőknek elidegeníthetetlen joga van gyermekeik vallásos szellemben való neveléséhez. Eddig volt joga és lehetősége a szülőknek választani

Next

/
Thumbnails
Contents