Püspöki körlevelek 1944 (Szombathely, 1945)

— 64 — A közgyűlés a közp. bizottság jelenté­sét köszönettel tudomásul vette. 5. a) Minő alapon történjék az 1944. évi járulékok fizetése? Alapszabályunk szerint mindenki az előző évi jövödelme alapján fizeti a folyó évi járulékot. A kp. bizottság javasolja, hogy a javadalmasok 1943. évi helyi jövödelméül az 1941. évi házi összeírás végösszegét fogadjuk el, de a kongrua címén az összeírás 15. bevételi tételében felvett összeg helyett természe­tesen az 1943. évben élvezett összeget ál­lítjuk be. Felszámítjuk az 1943. évi kor­pótlékot és kar. segélyt is. A káplántartást Szombathely, Kőszeg, Sárvár, Körmend es Zalaegerszeg városokban 1500 P-ben, egyebütt 1200 P-ben vesszük fel, miként tavaly is így történt. A közp. bizottság nem látja szükségesnek, hogy új össze­írást vagy átértékelést végezzünk. Jól tudja, hogy az 1941-es összeírás szám­szerűleg ma már nem állja meg helyét, de nagyjában jól mutatja a jövödelmezöség fokát és jól tünteti fel a bevételek és kia­dások egymáshoz való arányát. Igaz, hogv az adók növekedtek, de a terményárak is emelkedtek. Az átértékelésre a mai idők nem alkalmasak s a papság zöme nem is kívánja. Akit a régi alap használatával mégis méltánytalanság érne, jogosult mér­séklésért folyamodni. (Lásd 6. c) pontot.) A fixesek és káplánok 1943. évi jöve­delmeit a bizottság revideálta. Akik teljes ellátást élveznek, azoknál ezt egyöntetűen 1200 P-ben számította fel. Ezen 1943. évi megállapítás szerint legyen rájuk kivetve a járulék. Mérséklésre náluk is lesz mód,, ha indokolt. (Lásd 6. c) pontot.) A javadalmasok kivetési alapja lesz kb. 726.000 P a fixeseké 200.000 P a káplánoké___________100.000 P összesen 1,026.000 P, illetve kereken 1,000.000 P vehető, mert a mérséklésekre bizonyos összeget le kell számítanunk. A közgyűlés a kivetési alapra vonat­kozó javaslatot egyhangúlag elfogadta. b) A kp. bizottság véleménye szerint a nyugdíjakat emelnünk kell. Javasolja a bizottság, hogy alapnyugdíjként minden nyugdíjasnak azon összegre legyen joga, mely őt az 1927. évi skála szerint meg­illeti. Ezen összeget egészítsük ki akkorára, melyből az illető nyugdíjas vagyoni viszo­nyait, ingyenes lakását, kedvezményes el­látását stb. tekintetbe véve szerényen meg tud élni. Egyénenkínt: 1944. július 1-től havi 450 P-ig kiegészített összeget kapja­nak Borsódy János, Hannig János, Mar­­kovits Arnold. Havi 400 pengőt Limperger Mihály, Schmidt István, Strausz Flórián, Pintér Imre, Zechmeiszter Viktor. Havi 350 pengőt Bartl József, dr. Császár Jó­zsef, Erkinger István, — Rakonczay János és Holcman Istvás havi 275 pengőt, Bognár József havi 250 pengőt, Rácz József havi 180 pengőt. Fischl Kárly idegbajos Eger­ben van. Összes felmerülő költségeit vál­lalnunk kell irgalomból. Bencsits József kapjon havi 155 pengő kegydíjszerű kie­gészítést. A bizottság a beteg nyugdíjasoknak, ha kérik, külön betegsegélyt folyósít. Vál­laljuk el az összes nyugdíjasok helyett a kereseti adót és állami pótadót. A bizott­ságnak terve az, hogy karácsonykor min­den nyugdíjas pap kapjon karácsonyi se­gélyt, amekkorát a költségvetés enged. Ha valamely nyugdíjas a neki kiutalt összeg­ből megélni nem tud, jogosult vagyoni helyzetének és körülményeinek őszinte feltárásával emelésért folyamodni. Ha szükséges lesz, a kp. bizottság legyen jo­gosult a kiegészítő összeget nemcsak egyé­­nenkint, hanem általánosságban is emelni, ha a költségvetés engedi. A közgyűlés a nyugdíjra vonatkozó ezen összes előterjesztéseket egyhangú helyesléssel elfogadta. c) Gombás Nándor kórházi kezelés cí­mén 1943-ban 900 P betegkölcsönt kapott és 156 P járulékelengedést. A közgyűlés a kölcsön visszafizetését is elengedi. d) A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr Országos Papi Nyugdíjintézetet ter­vezett. Az előmunkálatok megkezdődtek, de ismert okokból ad acta helyeztettek. e) Megyéspüspök úr a közgyűlés kéré­sére kijelenti, hogy a templompénztárak­nak a papi nyugdíj céljára való megadóz­tatását az 1941. évi II. körlevél 449. a. sz. alatt elrendelt keretek közt fenntartja és az ott előírt eljárási módot szigorúan meg­kívánja. Tehát minden plébános maga ál­lapítja meg, hogy mennyi az illető temp­lomnak tiszta jövedelme, mennyi a fize­tendő összeg, ezeket a templomszámadási ívre feljegyzi, az esperes a megállapításo­kat mindjárt a templomszámadások reví­ziója alkalmával felülvizsgálja, összegező jegyzékbe foglalja, az összeget a tavaszi koronán beszedi és egy összegben csekk­lapon a takarékpénztárnak beküldi. f) A kp. bizottság javaslatára a köz­gyűlés kimondja, hogy az alapszabályok 13. §. g) pontja helyett a következő gya­korlatot vezeti be: Adózás tárgyát képezi minden mellékjövedelem — graciálék is — kivéve azt, mely egyéni vállalkozás jelle­gével bíró elfoglaltságból ered. Tehát nem adózik pl. a képviselői fizetés, a levente­­oktatási díj, takarékpénztári tiszteletdí­jak, magáninstrukciók díjai, stb. ellenben adókötelesek pl. az állással összekötött

Next

/
Thumbnails
Contents