Püspöki körlevelek 1944 (Szombathely, 1945)
14 — mezéséhez a keresztelési anyakönyvi kivonaton kívül az igazságügymíniszteri jóváhagyás szószerinti hiteles másolatát kell felterjeszteni. Ha a névátruházás a keresztelés előtt történt, ily esetben nem pótbe jegyzésről van szó, tehát nem kell semmi kérelmet sem előterjeszteni. Az anyakönyvezés így végzendő: „atya" rovat üresen marad (a természetes atya neve ide nem írható be), a gyermek törvénytelen. Az „Észrevételek" rovatba bejegyzendő: „X. Y. természetes atya családnevét 194__évi_____hó__-án kelt —/___ sZ. igazságügyminiszteri jóváhagyással a gyermekre átruházta.“ Erről az igazságügyminiszteri engedélyről hitelesített másolatot kell venni és a plébániai irattárba elhelyezni. Minthogy a törvénytelen gyermek a polgári életben természetes atyjának nevét fogja viselni, fontos, hogy az egyházi anyakönyvben e néven is megtalálható legyen. Ez okból az indexben az atya neve alapján a megfelelő helyre is beszúrandó, ha a névátruházás a keresztelés után történt (az anya neve alapján történt indexezésen kívül) , ha pedig előtte történt a névátruházás, e néven vétessék indexbe, de ezenkívül az anya nevén is fölvehető. 633. sz. Hitbuzgalm és egyház: jellegű egyesületei ellenőrzése A m. kir. belügyminiszter a m. kir. valii lás- és közoktatásügyi miniszterrel egyet- i értőleg a kulturális egyesületek ellenőrzése t tárgyában kiadott 212.000/1943. B. M. VII. ' b. számú körrendeletét a következőkben módosította: „Több helyről kérdést intéztek hozzám, hogy a 212.000/943. VII. b. számú körrendeletéin vonatkozik-e mindazokra a társadalmi egyesületekre is, amelyek különböző főcélkitűzéseíken kívül mellékesen közművelődési célokat is felvettek az alapszabályaikba. A félreértések elkerülése végett a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg közlöm, hogy a 212.000/ 1943. VII. b. számú körrendeletem csak a főfelügyeleti jogköröm alá tartozó olyan társadalmi egyesületekre vonatkozik, amelyeknek elsősorban nevükben is szerepel a közművelődési, kulturális megjelölés, vagy valamely írónk neve és amelyeknek főcéljuk a közművelődés, irodalom, művészet előmozdítása, fejlesztése. Nem vonatkozik azonban az említett körrendeletem hítbuzgalmi és egyházi jellegű egyesületekre és szervezetekre, amelyek kizárólag az illetékes egyházi főhatóság és szervei felügyelete és ellenőrzése alatt állanak, valamint aZ olyan társadalmi egyesületekre, amelyeknek célkitűzései között mellékesen valamely formában a közművelődés előmozdítása is szerepel: például nőegyesületek, kaszinók, sportegyesületek, jótékony egyesületek, dal- és zeneegyesületek, stb., hogyha ezeknek egyáltalán nincs is oly alapszabályszerű szervezetük (osztály, bizottság, stb.), amely kifejezetten a közművelődés valamilyen formában való megvalósítását szolgálja . . .“ Tudomásvétel és miheztartás végett közlöm a m. kir. honvédelmi miniszter úr ' 168.041, ein. 35—1943. számú rendeletét a templomok légoltalma tárgyában: „Jelen rendeletemmel a Budapesti Közlöny 1942. évi március hó H 49. számában kihirdetett 135.000/eln. 35—1942. H. M. sz. rendeletem 3. §-a (2) bekezdésének c) pontját hatályon kívül helyezem, vagyis a jövőben a templomokat nem kell a II. légoltalmi csoportba sorolni és a templomok eddig történt II. légoltalmi sorolását is hatályon kívül kell helyezni. így a templomok ezentúl a III. légoltalmi csoportba tartoznak. Tekintettel azonban arra, hogy a templomokat légoltalmuk megszervezése szempontjából nem lehet egy elbírálás alá vonni a III. légoltalmi csoportba tartozó lakóházakkal, ezért a templomok légoltalmát az alábbiakban szabályozom. 1. A templomban tartózkodók részére óvóhelyet létesíteni általában nem kell. Az óvóhely hiánya azonban természetesen maga után vonja azt a következményt, hogy egyszerű és szigorú légvédelmi készültség idején a templomok tömegforgalmát a 164.800/eln. 35—1943. H. M. számú rendeletben foglalt rendelkezések alapján a rendelkezésre álló óvóhelyekhez mérten korlátozni fogják, illetőleg be fogják szüntetni. 2. A templom használati idején kívül eső időben csak a templom tűzvédelméről kell gondoskodni. A templom padlásán, illetőleg karzatán, vagy ezek alkalmatlansága esetében a templom egy más, alkalmas helyén az alapterület minden megkezdett 300 m2-e után el kell helyezni megfelelően szétosztva egy drb. 100 literes, vagy két drb. 50 literes szélesszájú víztartó edényt vízzel megtöltve, két drb. vedret, két drb. lapátot és fél m3 száraz homokot. A templom közelében lakó lelkészekből és templomi akalmazottakból meg kell szervezni a templom tűzvédelmi szolgálatát. Az erre a célra kijelölt személyek csak riadó esetén lépnek szolgálatba és feladatuk arra teried ki, hogy a templom tűzvédelmi szolgálatát ellássák. Amennyiben tüzet észlelnének, azt igyekezzenek a felsorolt eszközökkel és anyagokkal eloltani. Szükség esetén a szomszédos házak, vagy házcsopor-634. sz. templomok légoltalma.
