Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)
\ 3238. sz. Egyházi adók kezelése. — 73 — gokat, melyeket a teljesjogú plébániák az egyházi jogszabályok alapján élveznek. Egyben megállapítom a következőket: 1. A plébánia magába foglalja Nemeskocs és Boba politikai községeket. 2. A plébánia temploma a bobai templom. 3. A plébános javadalmát képezik: a) a nemeskocsi 39. sz. telekkönyvi betétben felsorolt 49 kát. hold és 1459 D-öl ingatlan; b) a hívek, illetve az egyházközség által az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján párbér természetű járandóságok, illetve ezek megváltási összege; c) stóla. 4. A nemeskocs—bobai olébániatemplom, plébániaiak és mellékéDÜleteinek, valamint kerítésének fenntartása és esetleges újjáépítése a plébánia híveinek terhe. 5. Az új plébánia a kemenesaljai esperes! kerülethez tartozik. 6. Az új plébánia püspöki szabadadományozású plébánia. 7. Az így megalakult nemecskocs— bobai plébánia első plébánosává Osskó Emil eddigi lelkészt ezennel kinevezem és felhívom, hogy a plébánosi eskü letétele végett hivatalomnál jelentkezzék. Isten bőséges áldása szálljon azpkra, akik az új plébánia létrehozásában fárádoztak és áldozatot hoztak, valamint a plébánia összes híveire, hogy ezen új intézmény az Isten dicsőségét és a lelkek üdvét szolgálhassa. Jelen rendelkezésem egy-egy példányban kiadatik a nemeskocs—bobai plébániának és annak plébánosának, valamint a kerületi esperesnek, akit egyben megbízok, hogy az új plébánost a nálam történt plébánosi eskü letétele után javadalmába ünnepélyesen vezesse be. Kelt Szombathelyen, az Ürnak 1943. esztendejében Mindenszentek ünnepén. József sk. szombathelyi apostoli kormányzó, kalocsai érsek. Kegyes parancsra: Dr. Galambos Miklós sk. püspöki titkár. Az értékeltolódások és államilag előírt pótlékok sok helyen fölborították az egyházközségi költségelőirányzatokat. Ezért a Bíboros Hercegprímás Ür Ő Eminenciája a pénzügyminiszter úrhoz fordult, hogy az adók kezelése tekintetében a szükséges intézkedéseket megtegye. Megkeresésére október hó 13-án 170.856/1943. VIII. szám alatt a következő választ kapta: „Van szerencsém Emínenciáddal tisztelettel közölni, hogy az együttes adókezelésbe bevonható egyházi adók százalékos határa megszabva nincsen, s nincs olyan rendelkezés, hogy egy bizonyos mértéken felül kivetett egyházi adók az együttes adókezelésbe nem vonhatók be. Ilyen korlátozást nem állítottam fel, hanem csak azt szabályoztam, hogy mely határig bírálhatják el az egyházi adók együttes adókezelésbe vonása iránt előterjesztett kérelmeket a pénzügyigazgatóságok, s mely határon túl kell azokat döntés végett hozzám felterjeszteni. Ennélfogva nincsen szükség olyan intézkedésre, hogy az együttes adókezelésbe vonható egyházi adók százalékos határa felemeltessék. Tisztelettel közlöm egyben Eminenciáddal azt is, hogy az egyházi adók együttes adókezelésbe vonása iránt előterjesztett kérelmek elbírálása során az értékeltolódásokat és fizetések felemelését figyelembe veszem és amennyiben azt látom, hogy az érdekelt egyházközség a mai háborús viszonyok között megkívánható takarékossági szempontok figyelembevételével állította össze költségvetését, s a terményárak emelkedése, az általános áremelkedés és az alkalmazottak fizetésemelkedése miatt kénytelen az eddiginél több egyházi adót szedni, az együttes adókezelésbe vonást az adótöbbletre is engedélyezem, feltéve természetesen, hogy az egyházi adó nem annyira súlyos, hogy az adózók fizetőképességét veszélyezteti. Megengedem továbbá azt is, hogy a pénzügyigazgatóságok az 1944. évtől kezdődőleg a már megadott engedélyek alapján az egyházi adókat folytatólag abban az esetben is bevonhassák az együttes adókezelésbe, ha az egyházközségek az általános ár- és fizetésemelkedés miatt az egyházi adókkal fedezett költségvetési szükségletüket emelik ugyan, de az emelkedés 30%-nál nem magasabb. Ez a nagyobb szükséglet nem fogja okvetlenül az egyházi adó kulcsának emelését jelenteni, miután a földadó kulcsának 23.2%-ról 1944-re 40%-ra történt felemelése folytán az az alap, amely után az egyházi adók kivetésre kerülnek, maga is lényegesen nagyobb lesz, úgyhogy különösen mezőgazdasági jellegű helyeken a 30%-ig terjedő fedezettöbletet többnyire kisebb adókulccsal lehetséges lesz biztosítani, mint a folyó évben. Tisztelettel kérem Eminenciádat, hogy erre az egyházközségek figyelmét méltóztassék felhívni, nehogy az adózók terhét
