Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)
66 mányozott javadalomba való bevezetéstől számított 15 nap alatt az illetékes kír. adóhivatalnál bemutatandó javadalmi adományozási okirat után készpénzben kivetendő százalékos illeték alá. Ennek mértéke 2% -f- 1% pótlék, — tehát 3%. Ha a javadalom adományozása élethossziglanra szól, — úgy az illetékkivetés alapja a javadalmasra elsőízben kivetett teljes évi jövedelemadó alapjául szolgált tiszta jövedelmének tízszeres értékösszege, — ha bizonytalan időre, úgy az első ízben kivetett teljes évi jövedelemadó alapjául szolgált tiszta jövedelemnek csupán háromszoros értékösszege. Almost kibocsátott rendelet a múlthoz képest annyiban mutat lényeges változást, hogy korábban csak a királyi adományozásból vagy kormánybemutatás útján elnyert egyházi javadalmak, vallásalapi és tudományegyetemi plébániák estek illeték alá, míg a mostani rendelettel minden egyházi javadalom adományozása illeték alá esik. 2842. sz. Államsegélyek nyugtázása. Tudomás és miheztartás végett alábbiakban közlöm a VKM. 21,471/1943. 1. föo. számú rendeletét. „Mint ismeretes, a különféle címeken folyósított államsegélyek és vallásalapi segélyek legtöbbje után bélyegilleték fizetendő, amelyet a kiutaláskor számvevőségünk a segély brutto összegéből azonnal levonásba vesz, aminek ellenében viszont a bekért nyugták bélyeg nélkül küldendők elszámolásként hozzánk. Az elszámoláskor azonban sok nehézséget okoz az a körülmény, hogy a címzettek, vagy az egyházi hatóságok nyugtáikat és elszámolásaikat a netto összegekről állítják ki, sőt nem egy helyen az utalvány- és portóösszegeket is levonják a segélyből és csak a maradványt tüntetik fel, mint kézhe'zkapott segélyt. Felesleges levelezés és számszéki vagy számvevőségi észrevételezések elkerülése céljából tisztelettel kérem, méltóztassék a segélyben részesülőket utasítani, hogy bélyegtelen nyugtáikat és elszámolásaikat a teljes (brutto) összegekről állítsák ki. Ha benső számadási szempontokból szükségesnek látják mégis a különféle költségeknek feltüntetését, azt úgy tegyék, hogv még jegyzékszerű elszámolás esetén is e költségek (bélyeg, portó, stb.) tételenként különkülön szerepeljenek, ahol az egyes tételek bruttó-összege is feltüntetést nyer, nem pedig a netto összegeket tartalmazó jegyzék végén mint összesített kiadási tétel szerepeljen a jegyzékben szereplő kiutalások bélyeg- és portó, stb. díja. Budapest, 1943. május hó 13-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Beresztóczy s. k. miniszteri tanácsos.“ A m. kir. Belügyminiszter úr a m. kir. Igazságügyminiszter úrral egyetértőleg 280.932/1940. B. M. sz. a. ,,A rang és cím anyakönyvi bejegyzésére vonatkozó szabályok módosítása és kiegészítése" tárgyában rendeletet bocsájtott ki, amelynek lényegesebb rendelkezéseit követendő miheztartás, továbbá az egvházi és állami anvakönyvek egyöntetűsége céljából az alábbiakban közlöm. 1. A nemességnek vagy főnemességnek az alapbejegyzés lezárása után való adományozása vagy megerősítése esetében, továbbá a „vitéz“ cím használatára jogosultságnak és a jogosultság megszűnésének az alapbejegyzés lezárása után való megállapítása esetében a nemesi vagy főnemesi ranggal kapcsolatos címet, a nemesi előnevet, illetőleg a „vitéz“ címet vagy e cím használatára jogosultság megszűnését nem az anyakönyv kiigazítása útján, hanem utólagos bejegyzésként kell az anyakönyvbe bevezetni. 2. A nemességet és a főnemességet, valamint a nemesi előnevet az ennek igazolása tárgyában a belügyminiszter által kiállított bizonyítvánnyal, a „yitéz“ cím használatának jogosultságát a Vitézi Rend fcszéktartóságának kiadott igazolványával kell igazolni. (Példák: Az atya, vagy kérelmező nemességét, vagy „nagybátonyi" előnevét a /19 __ B. M. sz., az anya primori címét és „kadicsfalvi“ előnevét a /19__B. M. sz. bizonyítvány igazolja. Az atya a Vitézi Rend főszéktartóságának _/19_ sz. igazolványa szerint a „vitéz" cím használatára jogosult.) 3. Ha a nemesi vagy főnemesi címet és nemesi előnevet a fentemlített okirat alapján a kereszteltek anvakönyvébe már bejegyezték, e bejegyzés alapján, mind alapbejegyzés, mind utólagos bejegyzés esetében újabb igazolás nélkül kell azt a házassági anyakönyvbe és a házastársak valamelyikének halotti anyakönyvébe, illetőleg a házasságukból született gyermekek keresztelési anyakönyvébe bejegyezni. Ebben az esetben arra az igazoló iratra kell hivatkozni, amelyet a kereszteltek anyakönyve megjelöl. Ugyanez áll megfelelően abban az esetben is, ha a nemesi vagy főnemesi címet és a nemesi előnevet nem a keres'ztelési, hanem a házassági vagy halotti anyakönyvbe jegyezték be. Mint minden anyakönyvi bejegyzés, úgy természetesen fenti esetek is felterjesztendők az egyházmegyei hatósághoz. 2843. sz. Rang.és cím akvi bejegyzése.
