Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)
56 — 2414. sz. Tkvi különböztetés egyházi ingatlanoknál. A különféle célú egyházi ingatlanok (templom, temető, lelkészi, kántori javadalom, legényegylet, katolikus kör stb.) több helyen csak a „r. k. egyház" gyűjtő név alatt szerepelnek a telekkönyvben, nincsenek rendeltetésük szerint elkülönítve. Ebből sok hátrány keletkezik főként a közterhek megállapításánál. Az adókönyveken, adóíveken lehet erről a legegyszerűbben meggyőződni, mert a közterhek kivetésének a telekkönyvi bejegyzés az alapja. Ott keletkeznek mindig ízavarok, ahol a községi kataszteri nyilvántartást még nem azonosították be a telekkönyvvel. A kataszter mutatja és hitelesen igazolja a területet, míg a tulajdonost a telekkönyv igazolja hitelesen. Vitás esetekben mindig is a telekkönyv az irányadó a tulajdonost illetően, a területre nézve mindig a kataszter. Ott, ahol az adókönyveket, adóíveket csak általában ,,R. k. Egyház" gyűjtő név alatt adják ki, be kell tekinteni a telekkönyvekbe és telekkönyvi szemle kiírásával győződjenek meg pontosan az egyházi vagyon különféle céljáról, mert aszerint alakul külön egyházi jogi személy, mint adóalany. Ezeket a telekkönyvi szemléket ejtsék meg jelen rendeletem vételétől számított 30 (harminc) nap alatt. Ahol arról győződnek meg, hogy a különcélú egyházi ingatlanok a telekkönyvben nincsenek rendeltetésük szerint feltüntetve, ott az illetékes kir. járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz benyújtott és általam jóváhagyott kérvény útján kérjék a telekkönyvi kiigazítást. Helytelen például Salgótarjáni r. k. Egyház, a katolikus Kör telekkönyvi megjelölésénél; a helyes ez: Salgótarjáni r. k. Egyház, Katolikus Kör. Az ilyen telekkönyvi kiigazítás illetékmentes, bár ennél nehézséget is támaszthatnak: ilyenkor igazolandó, hogy nem új ingatlanforgalomról van szó (csere, adásvétel, ajándék), hanem helytelen bejegyzés kiigazításáról. Az esperesi látogatások alkalmával ezen rendeletem végrehajtását ellen kell őrizni: e kérdés ellenőrzésénél illetékes úgy az esperes, mint a kér. tanfelügyelő. 2415. sz. Üj „Hittankönyv" elrendelése. Már 1933-ban felmerült a Kis Katekizmus átdolgozásának kérdése. A Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete 1936-ban felkérte Dr. Gigler Károlyt, akkor esztergomi teológiai tanárt, a Katolikus Nevelés szerkesztőjét új katekizmus-tervezet készítésére. Nevezett több évi munka után tervezetét a legkiválóbb szakemberekhez elküldte, a népiskolai tanítókkal is megbeszélte, majd ezek megjegyzéseit figyelembevéve átdolgozta, végül a múlt évben benyújtotta a Kát. Hittanárok és Hitoktatók Egyesületének a népiskolák III. és IV. osztálya számára megírt „Hittankönyvét“. Az egyesület ítélete szerint az új tankönyv, amely szakít az eddigi hasonló fokú katekizmusok általánosan felpanaszolt hibáival, főképen túlságosan elvontságukkal és nehezen tanulható nyelvükkel, továbbá az erkölcstani rész túlzottan negatív kezelésével, megfelel a mai katechetika követelményeinek és az Egyesület várakozása szerint a hitoktatóknak és a gyermekeknek munkáját lényegesen meg fogja könnyíteni, kellemesebbé és egyben eredményesebbé fogja tenni. Ezért a művet engedélyezésre ajánlotta. Az engedélyt az esztergomi főegyházmegyei hatóságtól f. évi febr. 27-én meg is kapta. A nm. püspökikari f. évi március 17-én tartott értekezletén felkérte a szerzőt, hogy készítse el az 1—2. osztály számára is a hittankönyvet. A 3—4. osztályos könyvet a Szent István Társulat szeptemberre adja ki, hogy használatba vehető legyen; a püspökök több iskolát fognak kijelölni, hogy ott kipróbálják az új könyvet. Az általános kötelezővé tételről később dönt. Egyházmegyénk területén elrendelem, hogy ez év szeptemberétől az új Hittankönyvet a székesegyházi esperesi kerület elemi iskoláiban — jellegre való tekintet nélkül — a III. és IV. osztályban vezessék be, A Hittankönyv előnyeit az érdekelt hitoktatók külön értekezleten fogják megbeszélni. Tudomás végett értesítem az óvodai felügyelő bizottságokat, hogy a róm. kát. óvódáknál alkalmazott világi és szerzetes óvónők illetményeinek felemeléséről, valamint ezek százalékos helyi javadalmának megváltozásáról az 1943, évi 3500. M. E. sz. rendelet intézkedett (megjelent a Budapesti Közlöny 1943. évi július hó 1-i 144 számában). A róm. kát. óvodánál alkalmazott helyettes óvónők, kisegítő óvónők havidíja pedig az 1943. évi július hó 1-től kezdődően havi 154 P 50 fill., azaz Egyszázötvennégy pengő 50 fillérben állapíttatott meg. 2416. sz. Óvónők illetményeinek felemelése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az 1939: II. te. 168. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az 1943,44-ik iskolai év megkezdése tárgyában 9222—1943. sz. a. kiadott rendelkezése kapcsán, az egyházmegye valamennyi róm. kát. népiskoláját illetően az alábbiakban rendelkezem: 1. Az egyházmegye területén levő kát. népiskolákban az 1943/44. iskolai évben a 2417. sz. 1943/44. iskolai év megkezdése a r. kát. népiskolákban.
