Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)
53 — szerint illetékes elsőfokú polgári közigazgatási hatóságnál, a.z egyházmegyei hatóság által kiállított három hónapnál nem régibb keletű bizonyítvánnyal igazolni tartoznak. Erre a kötelezettségre, az igazolás elmulasztásából származó kellemetlenségek elkerülése céljából saját érdekükben nyomatékosan újra felhívom az érdekeltek figyelmét. 2410. sz. Végrehajtás alóli mentesség. Egyházi vagyon fogalma. A m. kir. Kúriának egyházi vonatkozású és elvi jelentőségű döntését kellő tudomás végett Tisztelendő Papjaimmal az alábbiakban közlöm: „507. A lelfolyamodási bíróság az elsőbíróság végzésének megváltoztatásával elrendelte a kielégítési végrehajtást a D.-i női kanonok és tanítói rend z.-i zárdája és nevelőintézete végrehajtást szenvedőnek „rendház, r. kát. kápolna, internátus, iskola, udvar, kert" címén felvett ingatlanaira és haszonvételükre. Vitás, hogy ezek az ingatlanok római katolikus egyházi javaknak minősíthetők-e és ezen a címen mentesek-e a végrehajtás alól. A Kúria megváltoztatja a felfolyamodási bíróság végzését és elutastíja a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelmet. Indokok: A vagyontárgyak egyházi jellegének a megállapításához a Codex Iuris Canonici szerint elégségesek azoknak, vagy az egyetemes Egyházhoz és az Apostoli Szentszékhez, vagy más egyházi jogi személyhez való tulajdonjogi tartozása („Bona temporalia . . ., quae vel ad Ecclesiam Universam et ad Apostolicam Sedem, vel ad aliam ín Ecclesia personam moralem pertineant, sunt bona ecclesiastica." 1497. canon 1. §.). A D.-í női kanonok- és tanítórend az illetékes egyházi hatóság által kánonilag létesített egyházi szervezet, tehát egyházi jogi személy s mint ilyen vagyonszerzésre képes („Ecclesia acquirere bona temporalia potest"... Can. 1499. §. 1.). Az említett rendnek z.-i zárdája és nevelőintézete ezzel a vagyoni jogképességgel ugyancsak rendelkezik. A kánonjog szerint ugyanis vagyont nemcsak a szerzetes rendek és szerzetes kongregációk egészei, hanem azoknak kisebb tagozatai is szerezhetnek. („Non modo religio, sed etiam provincia et domus sunt capaces acquirendi et possidendi bona temporalia" . . . Can. 531.) Az a körülmény tehát, hogy a végrehajtás alá vonni kívánt ingatlanok telekkönyvi tulajdonosa nem a D.-i női kanonok- és tantíórend, hanem a rendnek a z.-i zárdája és nevelőintézete, az ingatlanok egyházi vagyon jellegén nem változtathat. Ugyancsak nem érinti ezt a jelleget az a szerződéses kikötés, hogy a 827. hrsz. ingatlan visszaszáll az ajándékozó Z. megyei város tulajdonába, ha azt a D. rend elhagyná s az intézmények, beruházások és felszerelések a rend által kötelezett célra nem használtatnának, —• mert a tulajdonjognak ez a korlátozása nincs ellentétben az ingatlan egyházi jellegével és rendeltetésével és az általános magánjog szabályaiba sem ütközik. A végrehajtási kérelemben felsorolt ingatlanokat egyébként rendeltetésükre és céljukra tekintettel is az egyházi javak közé kell sorozni, mert az ifjúságnak valláserkölcsi irányban való nevelése és tanítása a r. katolikus Egyháznak Magyarországon az Állam által is elismert és jelentős anyagi támogatásával méltányolt feladata, e feladat teljesítését pedig a vagyoni alap segíti elő. Ez a vagyon egyben a tantíó, nevelő egyházi személyek eltartását, tehát közvetlen egyházi szükséglet fedezését is szolgálja. Az előadottakkal szemben sem a felfolyamodási bíróság által felhívott 81. sz. T. H. (P. H. T. I. 31. sorsz.), sem az abban megjelölt törrvényhelyek, sem más törvényes rendelkezések nem támasztják alá s így nem teszik elfogadhatóvá a felfolyamodási bíróságnak azt az álláspontját, hogy egyházi jellegűeknek csupán azok a vagyontárgyak minősülnek „amelyek a róm. kát. Egyháznak, vagy annak szervezetébe tartozó javadalmas személynek (püspöknek, lelkésznek), vagy egyesületnek (káptalannak) a fenntartására, vagy pedig valamely hitéleti szükséglet (alapítványi misék, vagy más könyörgő istentiszteletek) létesítésére vagy biztosítására szolgálnak". A római (és görög) katolikus Egyház ingatlanai pedig, amelyek közé az előadottakból folyólag a végrehajtási kérelemben megjelölt ingatlanok is tartoznak, a m. kir. Kúria 81. sz. T. H.-ának indokolásában is kifejezésre jutó érvényes jogszabályaink szerint általános elidegenítési és terhelési tilalom alatt állanak. Ebből kifolyólag azoknak állaga egyáltalában nem, haszonvétele pedig csak a terhelést lehetővé tevő szabályszerű engedély megléte esetén végrehajtás tárgya. Ezt az engedélyt a most elbírálás alatt álló esetben, figyelemmel a m. Apostoli Király főkegyúri jogának a szünetelésére és a Codex Iuris Canonici 534. canon 1. §-ának rendelkezésére (contractus vi caret, nisi beneplacitum apostolicum antecesserit, si agatur de alienandis ... bonis, quorum valor superet summam triginta millium francorum, seu libellarum, vel de contrahendis debitis et obligationibus ultra indicatam
