Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)
48 — Az új alapokra ugyanazon progresszív kulcs szerint, mely a 14. pontban közölve van, összesen 36.000 P járulék vettetett ki 1942-re. Bár a közp. bizottság értékelése ellen jogilag föllebbezésnek helye nem volt, a beérkezett felszólalásokat a közp. bizottság méltányosságból mégis mérlegelés tárgyává tette s ahol indokolt volt, helyesbítést eszközölt. D) Muravidéki Nyugdíjpénztár. E pénztár olyan szép államsegélyt élvez, hogy abból nyugdíjasait és betegeit el tudta tartani s az egyesület ígért segélyére szüksége nem volt. Volper Pál halála folytán nyugdíjasainak száma jelenleg 4, betegeié 2. A megyéspüspök úrnak mint apostoli kormányzónak intézkedése folytán a pénztár nyugdíjasai teljesen azonos nyugdíjra és segélyekre tarthatnak igényt, mint a megyebeliek. A muravidéki javadalmasokra a járulék kivetése a hivatalos kongruaösszeírási ív alapján, külön kulcs szerint történik. 5. A járulékok kivetésére és az összeírás esetleges kiigazítására nézve a közgyűlés a közp. bizottság javaslatára a következőket mondja ki: a) 1943-tól kezdve mindenki az előző évben élvezett jövedelem alapján fizeti a folyó évi járulékot. Ezen célból a fixesek és káplánok minden év elején hivatalból kapnak egy kitöltendő ívet, melyen előző évi összes jövedelmüket bevallani tartoznak. Aki idejében nem küld bevallást, annak járuléka hivatalból rovatik ki. b) A javadalmasok az előző évre megállapított tiszta jövedelem kiigazítását az alapszabályok 14. §-ában előírt időben és módon csak akkor kérhetik, ha a csökkenés a 20%-ot eléri. De emelni sem lehet a járulékot, ha az emelkedés nem ér el 20%-ot. A kongrua és korpótlék mindenkor az előző évben kiutalt összegben számítandó fel. Ha valamely javadalmon jelentős új jövedelmi forrás nyílik meg, ezt a javadalmas a központi bizottságnak idejében jelenteni köteles anyagi felelősség mellett, c) A jövedelem kiigazítására vonatkozó kérelmeket a kér. bizottságok elkerülésével nem lehet a közp. bizottsághoz küldeni. A kér. bizottságok csak egészen egyszerű esetben járhatnak el levelezéssel. Érdemi esetben a személyes eszmecsere és megtárgyalás el nem mellőzhető, d) A fixesek és káplánok kivetésénél a reájuk kirótt járulék egy negyedét levonásba kell hozni. Közülük azok, kik az előző évben nehéz ellátási viszonyok közt éltek, a kivetés után két héten belül jogosultak a közp. bizottságtól kellő indokolással további mérséklést kérni. Ezen pont kedvezményeit jogosultak kérelmezni azon javadalmasok is, kik csak készpénzjövedelemből élnek. (L. 1941. IV. köri. 981. sz. 5. e.) e) A javadalmasok 1942. évi helyi jövedelméül a közgyűlés az 1941. évre megállapított jövedelmet fogadja el, új értékelést nem rendel el. f) Az 1942. évi káplántartás az 1943. évi kivetésnél Szombathelyen, Kőszegen, Sárvárott, Körmenden és Zalaegerszegen 1500 P-re, egyebütt 1200 P-re értékelendő. A fixesek és káplánok teljes ellátása szintén így. 6. Nyugdíjak és árágasági segélyek. A kozp. bizottság szerint elvileg helyesnek látszanék visszatérni a régi állásponthoz, hogy a nyugdíj ne igazodjék az egyesek anyagi helyzetéhez. De mivel ez a gyakorlatban a költségvetést nagyon felemelné, a következőket javasolja: a) Az idegbaj címén nyugalomba helyezettek, ha még nincsen teljes szolgálatuk, ne kapjanak éveik szerint megjáró nyugdíjat, hanem a közp. bizottság állapítson meg részükre oly összeget, melyből szerényen, de paphoz illően meg tudnak élni. (L. 1940. évi közgyűlési határozat 5. g).) b) A többieknek akkora alapnyugdíjra van joguk, amekkorát az 1927. évi táblázat megállapít. Ehhez a közp. bzottság már áprilistól havi 50 P segélyt szavazott meg, mely júl.-tól 80 P-re emelkedjék, c) Akik ebből megélni nem tudnak, jogosultak rendkívüli drágasági segélyért folyamodni, mely további havi 70 P-ig terjedhet. Ezen utóbbi segély megszavazásának terhét a közp. bizottság nem óhajtja egyedül viselni, hanem a közgyűlés döntsön. A közp. bizottság a jelen helyzetben erre Borsódy Jánost, Németh Gézát, Németh Károlyt és Markovíts Arnoidot hozza javaslatba. Arra azonban jogot kér a bizottság, hogy évközben indokolt esetben bárkinek rendkívüli drágasági segélyt szavazhasson meg. — A közgyűlés e javaslatokat mind elfogadta. 7. A közp. bizottság javaslatára a közgyűlés kimondja, hogy további intézkedésig a közgyűléseket tavasszal kell tartani, mert akkor már tisztábban láthatók a döntést kívánó anyagi és személyi viszonylatok. A közp. bizottság a közgyűlésig lehetőleg maradjon meg az előző évi költségvetés keretei közt. Ennek folytán általános szabályként kimondja a közgyűlés azt is, hogy mindenki külön felhívás nélkül az év első negyedében köteles előlegként beküldeni akkora összeget, mely az előző évben reá kivetett járulék felével ér fel. 8. A közp. bizottságba annak javaslatára a közgyűlés egyhangúlag beválasztja Csoknyai Ernő kér. tanfelügyelőt. 9. A közp. bizottság javaslatára a közgyűlés mentesíti Bellovits Ferenc zágrábi egyházmegyéből inkardinált káplánt az alapszabály 17. §-a alapján járó utánfizetés alól.
