Püspöki körlevelek 1943 (Szombathely, 1944)

14 melyről az elmúlt télen már 183 válogatott levente került ki sok értékes tudással. Há­lás köszönetemet fejezem ki mindazoknak az egyházközségeknek, templompénztárak nak, egyesületeknek, melyek anyagi támo­gatással lehetővé tették a Népfőiskola meg nyitását. Kérem ezt a jóindulatú támoga­tást a jövőre is, különösen a márciusban meginduló kisgazdaképző munkára. A műsoros, tehát inkább szórakoztató előadások száma erősen megduzzadt: 1.197 ilyen rendezés volt az elmúlt évben. 816 szülői értekezleten esetenként átla­gosan 18.340 szülő vett részt, ami tanítóim nevelő munkájának értékelését jelenti. Feltétlenül elvárom, hogy az A. C. ki­adásában megjelent programmfüzetek se­gítségével akár tanfolyamszerűén, akár kultúrelőadás formájában egyesületekben, népművelés keretében előadassanak a ki­jelölt tételek. Minden esperesi kerületben volt ilyen rendezés, de ezek számát még szaporítani kívánnám ott, ahol eddig csak kisebb mértékben vettek részt ebben a köz­véleményt formáló munkában az illetéke­sek. Az A. C. igen nagy szolgálatot tesz a lelkészkedő papságnak, hogy a rendezé­sek gondját megosztja és leveszi a vállaik­­ról, használjuk fel tehát kiadósán az adott segítséget. Ami a leventeegyesületi leányszakosz^ tályokat illeti, amíg az erre vonatkozó tör­vény és utasítás meg nem jelenik, általá­ban véve nem kell siettetni az ilyen cso­portok alakulását. Programmot, célkitű­zést, szervezési lehetőségeket nem ismerve, egyenlőre az a kívánatos, hogy sok képzett vezetőnk legyen az ismert és kipróbált Kalász-mozgalom kapcsán, akik annak idején készek lesznek vezetni az elitet je­lentő Kalász mellett a levente leányok tö­megmozgalmát. III, Szociális és karitatív téren a szo­ciális állam vonalvezetésébe mind intenzí­vebben kapcsolódnak bele a plébániák és egyházközségek, katolikus iskolák és pár­huzamos jótékonysági akciók. Ezt az irányt továbbra is megtartandónak, sőt kibővíten­dőnek vélem, s ahol a Zöldkereszttel, On­­csával a kapcsolat kiépítve nincs (a szom­bathelyi alsó, sárvári alsó és alsólendvai alsó esperesi kerületben), egészen különö­sen hívom fel az illetékesek figyelmét az együttműködésre és az állami forrásból való juttatások kihasználására. Sajnálattal láttam viszont a sárvári alsó, szentgott­hárdi és őrségi esperesi kerületben a hadi­­gondozottak, hadbavonultak családtagjai­nak gondozása tekintetében pedig néhány másik kerület egyik-másik plébániáján látható hiányokat. Nem lehet nagyobb és fontosabb lelkipásztor! feladatunk, mint azoknak gondozása és megsegítése, akik férjet, apát, testvért, fiút adtak katonasor­ban a hazának, szeretetünk velük szemben parancsolólag követeli, hogy álljunk mellet­tük, ügyes-bajos dolgaikban segítsük őket, jó szóval, ügyeik elintézésével, anyagiak­kal, ha kell; — a hadisegély nem jár min­denkinek, például a katolikus munkaszol­gálatosoknak sem, azonkívül sokszor késik s ilyenkor a cselekvő segítség minden pré­dikációnál többet jelent. Az állam szociális erőfeszítése hatal­mas és dicsérendő, de keresztény evangé­liumi szellemből táplálkozó kezdeménye­zései és akciói mellett a katolikus^karitász­­ra mindig szükség lesz. Hibás gondolat volna az, ha az állami jóléti akciókkal vég­zett munkánkban a szociális feladataink teljes mértékű kimerítését látnok és azzal megelégednénk. A törvényes szegénységi­­tés és népjóléti akciók szabályzatai közt most is van, és mindig is lesz hézag, mely­nek rostáján átesnek sokszor az igen rá­szorulók is. Ilyenkor kell a katolikus karí­­tász olajcseppje és erősítő bora. örömmel láttam, hogy ebben a karitatív munkában vagy egyesületi szervek bevonásával, vagy pedig külön egyházközségi kartiászakciók­­kal minden esperesi kerület, csaknem va­lamennyi plébániája lelkiismeretesen részt vesz. Ennek a karitatív mozgalomnak egész különösen nagy a jelentősége és kérem is Tisztelendő Papjaimat, hogy ezt a megér­tést továbbra is tartsák ébren plébániájuk híveinek szívében. Külön említésre tartom érdemesnek a székesegyházi esperesi ke­rület 101.516 P-s és a sárvári alsó esperesi kerület 16.094 P-s karitatív segítségét. Az egyházmegye egész területén 188.111 P ér­tékű segítség jutott pénzben és természet­beni adományokban a szegények kezébe. Ez az összeg 1107 nyilvántartott magános személy és 957 család (3952 családtaggal) közt került kiosztásra. Ez a magányos sze­gényekre és családokra — ez utóbbiakat egy egységnek számítva — fejenkint 89 P évi segélyösszeget tesz ki. Ezzel az elosz ­tással látszik meg, mekkora feladatok vár­nak még reánk, hogy minden magányos sze­gény, minden rászoruló család megkapja az élet legszükségesebb javait. Mert ha a családtagokat is figyelembe vesszük, akkor csak évi 36 P segélyösszeg esik kereken segélyezettjeinkre. Ez bizony lehet alkal­milag nagy segítség egy összegben nyújtva, de 12 hónapra széttagolva alig jelent töb­bet mint havi 3 P-t. A katolikus karitász ügyét plébániáink Szent Antal perselye, egyesületeink munkája támogatja, erősít­sük meg mindkettőt. Örömmel látom a napközi otthonok ha­talmas arányú terjedését. Az alsólendvai felső esperesi kerületet leszámítva, minden esperesi kerületben működött és 3720 gyermeknek juttatott aránylag nem nagy

Next

/
Thumbnails
Contents