Püspöki körlevelek 1942 (Szombathely, 1943)
— 46 — 2421. S7. Murahelyen lelkészség erigáltatík. sadalom és a hivatalos világ bűneiért és hibáiért a magam részéről is igen kívánatosnak tartom. Azért úgy rendelkezem, hogy a Magyarok Nagyasszonya ünnepét követő vasárnapon a szentbeszédek az engesztelés gondolatát dolgozzák fel. A SZOMBATHELYI PÜSPÖKTŐL. 2147/1942. szám. Az olvasónak üdvöt az Úrban! Jelen rendelkezésünk erejével tudtára adjuk mindenkinek, akiket illet, hogy a muravidéki apostpli adminisztraturához tartozó és gróf Zichy Mária kegyurasága alatt lévő belatinci plébániát kiterjedése és híveinek nagy száma miatt ketté osztandónak tartottuk, miértís belőle az érdekeltek meghallgatása után az 1427. canonban biztosított jogunknál fogva Isten dicsőségére és a lelkek üdvére Murahely községet ezennel kihasítjuk és önálló lelkészséggé szervezzük. Ezzel kapcsolatban megállapítjuk, illetve rendeljük a következőket: 1. Az új lelkészség temploma a murahelyi templom. 2. A lelkész járandóságai a következők; aj 8 q rozs mint párbér; b) 25 P mint munkaváltság; c) az 1941. évi december hó 11-én megszavazott új tételek; 7 q búza, 9 q kukorica, 20 q burgonya, 980 drb, tojás; minden háztól, amely évente egy sertést öl, fél kilogramm szalonna; 60 családtól, akik nem zsellérek egyenként 3 pengő és 45 zsellércsaládtól egyenként 1.50 P. Az egyházközség kötelezi magát, hogy a c) pont alatt felsorolt járandóságokat beszedi és a mindenkori lelkésznek lakására szállítja. d) A törvényes stóla. e) A lelkész évi 1394.62 P kongruakiegészítést élvez. 3. A lelkész kiadásai: a) 67 P adó. b) 130 P papi nyugdíjhozzájárulás. 4. Az egyházközség törekedni fog, hogy plébánia háza mielőbb felépüljön. Addig is kötelezettséget vállal, hogy a lelkész számára megfelelő lakást bérel és utána a bért fizeti. 5. A murahelyi lelkészség az alsólendvai esperesi kerülethez tartozik. 6. A murahelyi lelkészség első lelkipásztorává Korén Iván káplánt nevezzük ki. Jelen rendelkezésünk 1942. évi szeptember hó 1-ével hatályos. Mikor mindazokra, akik az új lelkészség felállítását áldozatkészségükkel és fáradozásukkal lehetővé tették, a lelkek örök Főpásztorának, az Ür Jézus Krisztusnak bőséges áldását kérjük, hő óhajunk az, hogy szolgálja az új lelkészség minél eredményesebben az Ür dicsőségét és a halhatatlan lelkek üdvét. Jelen rendelkezésünk egy-egy példányban kiadatik a murahelyi egyházközségnek és lelkésznek, a belatinci plébániának és a kerületi esperesnek, akit egyben megbízunk, hogy azt a híveknek a lelkész bevezetésével egyidejűleg hirdesse ki. Kelt Szombathelyen, püspöki székhelyünkön az 'Ürnak 1942. évében, Nagyboldogasszony ünnepén. József s. k, • püspök, apostoli kormányzó. Kegyes parancsra: Dr. Galambos Miklós s, k. püspöki titkár. A képesség-megállapító versenyvizsgára egyik-másik vidékről feltűnően kevesen jelentkeztek, Valószínű, hogy a szülők és tanítók figyelme különböző mértékben irányult erre a mozgalomra. Az is lehet azonban ennek az oka, hogy egyes tanítók a képesség-megállapító versenyvizsgálat lényegét félreértve, attól tartottak, hogy a tanulók vizsgálatával a tanítói munkát is bírálni akarják és tanítványaikat nem jelentették be versenyvizsgálatra. Hangsúlyozni kell a jövőben, hogy a képességmegállapító versenyvizsgán a tanulóknak nem ismereteit, hanem csakis képességeit figyelik meg olyan vizsgálati módszerrel, amelyben ismeretanyag számonkérése alig szerepel. Felhívom tehát egyházmegyém tanítóit, hogy a tehetséges gyermekeket tartsák számon és az V—VI. osztályos magyar fiúgyermekeket, ha kiváló tehetségűek, jelentsék be a vizsgálatra, A magyar nemzeti Himnusznak a szentmisék végén való éneklése ügyében többféle tapasztalható bizonytalanság megszüntetése végett általános elvként közlöm, hogy a Himnuszt az alább részletezett hivatalos szentmisék végén az utolsó evangélium után kell énekelni. Énekelni kell tehát a Himnuszt a következő napokon: 1. Szent István király ünnepén. (Aug. 20.J 2122. sz. Tehetséges tanulók kiválasztása. 2423. sz. A magyar Himnusz éneklése.
