Püspöki körlevelek 1942 (Szombathely, 1943)
— 12 — 414. sz. Böjti rendelet A szombathelyi egyházmegye és a muravidéki apostoli adminisztratura területére a következő böjti rendeletet adom ki: I. Szigorú böjti napok, vagyis amelyeken tilos a húsfélék élvezete és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: 1. Hamvazó szerda. 2. Minden péntek nagyböjtben. 3. A kántorbőjtök péntekje. 4. Nagyszombat délig. (Nagyszombaton déltől kezdve sem a böjt, sem a hústól való megtartóztatás nem kötelez.) 5. Karácsony, Pünkösd és Nagyboldogaszszony (aug. 15.) vigíliája. II. Enyhített böjti napok, melyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: (Böjti napokon a főétkezést a nap bármely szakában lehet megtartani. A délben megtartott főétkezésen kívül kis mennyiségű húst este is lehet enni.) 1. Péntek kivételével a nagyböjt minden hétköznapja. 2. Kántorbőjtök szerdái és szombatjai. 3. Mindenszentek vigíliája. III. Megtartóztatási napok, melyeken csupán a húsételek élvezete tilos: Az évnek minden péntekje. IV. Vasárnapon és parancsolt ünnepen a böjt és megtartóztatás nem kötelez. Ilyen napra eső vigilabőjtöt nem kell előtte való napon megtartani. V. Kivételes felmentvényben részesülnek mind a többszöri jóllakás tilalma, mind a hústól való megtartóztatás parancsa alól: 1. Az egész egyházmegye, valahányszor Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó- és Kis-Boldogasszony, továbbá Szent István első vértanú és Szent István király ünnepe böjti, vagy megtartóztatási napra esik. 2. Egyes községek, midőn egyháznapja, védőszentjének ünnepe (búcsúja) böjti, vagy megtartóztatási napra esik. 3. A hadsereg, a pénzügyőrség, a csendőrség, a rendőrség tagjai és a fogházak személyzete minden böjti és megtartóztatási napon, kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket. VI. Kivételes felmentvényben részesülnek a húseledelektől való megtartóztatás parancsa alól: 1. Egyes községek, midőn országos vásár megtartóztatási napra esik. 2. Egyes személyek: a) a gyári munkások és mindazok, akik vendéglőkben kénytelenek étkezni, minden napon, kivéve hamvazószerdát, nagypénteket, nagyszombatot délig, karácsony és pünkösd vigiliáját; b) a vonatvezetők, az utasok és mindazok, akik egészségük helyreállítása céljából fürdőhelyeken tartózkodnak hozzátartozóikkal együtt; alamizsnából élő szegények, továbbá a függő viszonyban levő személyek (pl. cselédek), ha böjti eledelt nem kapnak, minden napon, nagypénteket kivéve; c) az V. 3. alatt felsoroltak családjai, minden napon, kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket. VII. Az évnek minden böjti napján szaba az ételeket zsírral elkészíteni és meg van engedve az enyhített böjti napokon, ugyanazon étkezés alkalmával húst és halat enni. VIII. A hústól való megtartóztatásra köteles minden katolikus hívő, ki hetedik életévét betöltötte. A teljes böjt, mely magában foglalja úgy a húseledelektől való megtartóztatást, valamint a csak egyszeri jóllakást, azon katolikust kötelezi, ki huszonegyedik (21) életévét betöltötte, de hatvanadik (60) évét még el nem érte. Azon teljes böjtre kötelezettekre nézve azonban, kik fáradságos munkát végeznek, a többszöri j óllakás tilalma nem vonatkozik. IX. Aki az elsorolt felmentvényeket igénybe veszi, az Apostoli Szentszék ezen elnéző kegyességére az irgalmasság lelki és testi cselekedeteinek gyakorlásával, buzgóbb imádság, valamint alamizsna-osztogatás által iparkodjék magát érdemessé tenni. Felhívom T. Papjaimat, hogy ezen böjti rendeletet a hívekkel megfelelő módon közöljék. A folyó évi tavaszi koronagyűlésre tételül kitűzöm a következő témát: Gyakrabban előforduló házassági akadályok. E pontban is felhívom^ papjaim figyelmét a crimen bontó akadályára, amit nem egyszer szem elől tévesztenek. E koronagyűlésen tárgyaltassanak le az SD.-ből az 525—543. §-ok. A Muravidék! Apostoli Adminisztratura papsága foglalkozzék a tavaszi koronagyűlésen a vallásváltoztatásra, valamint a gyermekek vallására vonatkozó magyar állami rendelkezésekkel. Megtalálhatók az SD. 107. és 143. oldalán. 415. sz. Tavaszi oronagyűlés tétele.
