Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)

— 59 — 64. §-ának 1. szakasza szerint községtelepítés esetén gondoskodni kell az egyházi épületek el­helyezéséhez és az egyházi alkalmazottak lakó­házához, udvarához és kertjéhez szükséges terü­leteknek, nemkülönben az egyházi alkalmazot­tak illetményföldjeinek a kijelöléséről is. A törvénynek ez az intézkedése rendkívül nagyjelentőségű, mert lehetővé teszi, hogy a telepközségeknek különböző vidékekről szár­mazó és a földszerzés és házépítés folytán sú­lyos adósságokkal terhelt, következésképen az izgatásokra könnyen hajló lakói mindjárt a kez­det kezdetén rendszeres lelkipásztor! gondozás alá vétessenek és az Egyháznak és a Hazának egyaránt megmentessenek. A 100.000 1937. F. M. számú rendelet 93. §-ának 2. szakasza módot nyújt arra, hogy a községtelepítési kérdések tárgyalásába az egy­házi főhatóságok is bevonassanak, ezért az egy­házmegye területén felmerülő minden adott esetben a Földmívelésügyi Miniszter Űrhöz kell fordulni. Nem szorul ugyanis bizonyításra, hogy ha az egyházi épületek helye és az egyházi al­kalmazottak lakóházának a területe mindjárt a község létesítésekor közös megegyezéssel ki nem jelöltetik, ezeknek az épületeknek a létesítése megfelelő hely hiányában nagy nehézségekbe fog ütközni. Az pedig még kevésbbé igényel bi­zonyítást, hogy faluhelyen illetményföld nélkül egyházi alkalmazottakat tartani nem lehet és ezért ezeknek a földeknek a kijelöléséről mind­járt a telepítési munkálatok megkezdésekor kell gondoskodni, ahogyan azt az idézett törvénycikk is előírja. E törvénycikk 64. §-ának 2. szakasza módot ad arra is, hogy a kijelölt területek ellenérték nélkül engedtessenek át, vagy azoknak ellenér­téke a telepesekre háríttassék. A törvénycikk 73. §. 1. szakaszának 7. bekezdése szerint pedig a telepítési alapból kell fedezni a birtokszerzők kulturális támogatásával kapcsolatos tennivalók ellátásánál felmerülő költségeket is. A telepe­sekre nézve tehát nagyon fontos, ha ez utóbbi intézkedés iskolájuknak, templomuknak és egyéb egyházi épületeiknek költségeire is vo­natkoznék és ha mindezek az épületek mind­járt a telepesközség létesítésekor felépíttetné­nek, mert nem kétséges, hogy ők egyházi épü­leteiket eladósodottságuk miatt a maguk erejé­ből belátható időn belül felépíteni nem tudnák. Arra pedig nem nagyon lehet számítani, hogy az egyházi nagy javadalmak, a régi kötelezett­ségekkel különben is túlontúl megterhelt, jöve­delméből vagy egyéb egyházi forrásokból, vagy a magyar katolikus vallásalapból ezek az új egyházi terhek fedezetet találhassanak, Nem elegendő azonban az egyházi épületek­nek a felépítése, hanem azoknak a fenntartásá­ról is kell gondoskodni. Ha ez a fenntartás az egyházközségi adóra alapíttatnék, az vajmi kér­déses volna legalább is addig az ideig, amíg a telepesek a földszerzéssel és házépítéssel kap­csolatos adósságaiktól meg nem szabadulnának. Éppen ezért szükséges a telepesek érdekében, hogy a szóbanlévő épületfenntartás megfelelő földnek juttatásával intézményesen biztosittas­­sék. A fontos egyházi érdekek megóvása miatt felhívom papjaimat, hogy minden egyes tervbe­vett községtelepítési ügyről hozzám idejében tegyenek jelentést, hogy a hivatkozott törvény­ben biztosított igények kielégítését megfelelő időben és módon kérhessem. Többek érdeklődésére a sekrestyések, ha­rangozok stb. OTI biztosítása tárgyában közlöm a következőket: I. Ami az öregségi és betegségi biztosítást illeti, irányelvek a következők: Ha valakinek több foglalkozása (pl. sekres­tyés és földmíves stb.j van, annak az a főfog­lalkozása, amelyik számára jövedelmezőbb. Csak a főfoglalkozást kell betegségi és öreg­ségi biztosítás szempontjából tekinteni. Kivételt képez az, ha valaki nyugdíjból, tőkevagyonból (pl. ház vagy pénz) származó jövedelemből, vagy saját ingatlanának bérlet jövedelméből él. Ezek ugyanis akkor sem számíthatók főfoglal­kozásnak, ha meghaladják a másik foglalkozás jövedelmét. így a falusi sekrestyések általában nem tar­toznak öregségi és betegségi biztosítás alá. II. Ami a baleset elleni biztosítást illeti (ami heti 10 fillér), biztosítandók az összes mel­lékfoglalkozású alkalmazottak (tehát a sekres­tyések stb.) is. Tudomásulvétel és miheztartás végett köz­löm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek 145.000 1941. VI. főo. sz. alatt az illet­ményhivatalhoz intézett rendeletét. Felhívom az Iíletményhivatalt, hogy a nem állami népisko­láknál helyettesítéssel ideiglenesen megbízott tanítói minőségben alkalmazottak fizetéskiegé­szítő államsegélyét — az állami népiskoláknál ugyanezen minőségben alkalmazott tanerők já­randóságának utalványozásához hasonlóan — 2472. sz. OTI tagság egyházi al­kalmazot­taknak. 2473. sz. Ideiglenes helyettesí­téssel meg­bízott kán­torok fize­tése.

Next

/
Thumbnails
Contents