Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)
— 59 — 64. §-ának 1. szakasza szerint községtelepítés esetén gondoskodni kell az egyházi épületek elhelyezéséhez és az egyházi alkalmazottak lakóházához, udvarához és kertjéhez szükséges területeknek, nemkülönben az egyházi alkalmazottak illetményföldjeinek a kijelöléséről is. A törvénynek ez az intézkedése rendkívül nagyjelentőségű, mert lehetővé teszi, hogy a telepközségeknek különböző vidékekről származó és a földszerzés és házépítés folytán súlyos adósságokkal terhelt, következésképen az izgatásokra könnyen hajló lakói mindjárt a kezdet kezdetén rendszeres lelkipásztor! gondozás alá vétessenek és az Egyháznak és a Hazának egyaránt megmentessenek. A 100.000 1937. F. M. számú rendelet 93. §-ának 2. szakasza módot nyújt arra, hogy a községtelepítési kérdések tárgyalásába az egyházi főhatóságok is bevonassanak, ezért az egyházmegye területén felmerülő minden adott esetben a Földmívelésügyi Miniszter Űrhöz kell fordulni. Nem szorul ugyanis bizonyításra, hogy ha az egyházi épületek helye és az egyházi alkalmazottak lakóházának a területe mindjárt a község létesítésekor közös megegyezéssel ki nem jelöltetik, ezeknek az épületeknek a létesítése megfelelő hely hiányában nagy nehézségekbe fog ütközni. Az pedig még kevésbbé igényel bizonyítást, hogy faluhelyen illetményföld nélkül egyházi alkalmazottakat tartani nem lehet és ezért ezeknek a földeknek a kijelöléséről mindjárt a telepítési munkálatok megkezdésekor kell gondoskodni, ahogyan azt az idézett törvénycikk is előírja. E törvénycikk 64. §-ának 2. szakasza módot ad arra is, hogy a kijelölt területek ellenérték nélkül engedtessenek át, vagy azoknak ellenértéke a telepesekre háríttassék. A törvénycikk 73. §. 1. szakaszának 7. bekezdése szerint pedig a telepítési alapból kell fedezni a birtokszerzők kulturális támogatásával kapcsolatos tennivalók ellátásánál felmerülő költségeket is. A telepesekre nézve tehát nagyon fontos, ha ez utóbbi intézkedés iskolájuknak, templomuknak és egyéb egyházi épületeiknek költségeire is vonatkoznék és ha mindezek az épületek mindjárt a telepesközség létesítésekor felépíttetnének, mert nem kétséges, hogy ők egyházi épületeiket eladósodottságuk miatt a maguk erejéből belátható időn belül felépíteni nem tudnák. Arra pedig nem nagyon lehet számítani, hogy az egyházi nagy javadalmak, a régi kötelezettségekkel különben is túlontúl megterhelt, jövedelméből vagy egyéb egyházi forrásokból, vagy a magyar katolikus vallásalapból ezek az új egyházi terhek fedezetet találhassanak, Nem elegendő azonban az egyházi épületeknek a felépítése, hanem azoknak a fenntartásáról is kell gondoskodni. Ha ez a fenntartás az egyházközségi adóra alapíttatnék, az vajmi kérdéses volna legalább is addig az ideig, amíg a telepesek a földszerzéssel és házépítéssel kapcsolatos adósságaiktól meg nem szabadulnának. Éppen ezért szükséges a telepesek érdekében, hogy a szóbanlévő épületfenntartás megfelelő földnek juttatásával intézményesen biztosittassék. A fontos egyházi érdekek megóvása miatt felhívom papjaimat, hogy minden egyes tervbevett községtelepítési ügyről hozzám idejében tegyenek jelentést, hogy a hivatkozott törvényben biztosított igények kielégítését megfelelő időben és módon kérhessem. Többek érdeklődésére a sekrestyések, harangozok stb. OTI biztosítása tárgyában közlöm a következőket: I. Ami az öregségi és betegségi biztosítást illeti, irányelvek a következők: Ha valakinek több foglalkozása (pl. sekrestyés és földmíves stb.j van, annak az a főfoglalkozása, amelyik számára jövedelmezőbb. Csak a főfoglalkozást kell betegségi és öregségi biztosítás szempontjából tekinteni. Kivételt képez az, ha valaki nyugdíjból, tőkevagyonból (pl. ház vagy pénz) származó jövedelemből, vagy saját ingatlanának bérlet jövedelméből él. Ezek ugyanis akkor sem számíthatók főfoglalkozásnak, ha meghaladják a másik foglalkozás jövedelmét. így a falusi sekrestyések általában nem tartoznak öregségi és betegségi biztosítás alá. II. Ami a baleset elleni biztosítást illeti (ami heti 10 fillér), biztosítandók az összes mellékfoglalkozású alkalmazottak (tehát a sekrestyések stb.) is. Tudomásulvétel és miheztartás végett közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 145.000 1941. VI. főo. sz. alatt az illetményhivatalhoz intézett rendeletét. Felhívom az Iíletményhivatalt, hogy a nem állami népiskoláknál helyettesítéssel ideiglenesen megbízott tanítói minőségben alkalmazottak fizetéskiegészítő államsegélyét — az állami népiskoláknál ugyanezen minőségben alkalmazott tanerők járandóságának utalványozásához hasonlóan — 2472. sz. OTI tagság egyházi alkalmazottaknak. 2473. sz. Ideiglenes helyettesítéssel megbízott kántorok fizetése.
