Püspöki körlevelek 1940 (Szombathely, 1941)
— 51 bői az ima szövegével (nemzetiségi nyelveken is) szentkép jelent meg. Ajánlom továbbá, hogy az egyházközségi képviselőtestület és tanács gyűlésének kezdő vagy befejező imája egész éven át ez az imádság legyen, úgyszintén ajánlatos ily módon való felhasználása egyesületeinkben is. Az adventi beszédsorozat célja, hogy megismerjük, megszeressük, védjük Egyházunkat és dolgozzunk érte. Ezekhez mint nagy lelkiismeretvizsgálat járul a szilveszteri áj tatosság alkalmával elmondandó beszéd, teljesítettük-e kötelességeinket Egyházunkkal szemben. E beszédekre készítsük elő híveinket. Hirdessük meg előre témájukat, hirdessük a templomi hirdető táblán, ahol van, a helyi sajtóban hívjuk fel reá a figyelmet. Egyesületeinket és a képviselőtestületet kérjük fel külön is, hogy ezeken a szentbeszédeken résztvegyenek. Nincs kifogásom az ellen, ha e beszédek elmondásánál a szomszéd plébánosok kicserélik egymást. A második feladatkörünk: egyházközségenkint hangadó csoportok képzése. Ennek az eszköze tavaly tizenhárom beszéd volt dogmatikai tartalommal. Az idén az Egyház lesz a dogmatikai beszédek témája. Bennük az Anyaszentegyház lényegét, szervezetét, hivatását, nagyságát hozzuk hallgatóink elé, hogy azonosíthassák magukat vele s viszonyukat hozzá szabhassák, s így az Egyház élő tagjai lehessenek. Az első hat előadást az A. C. központ már minden plébániára két változatban — falu és város, egyszerűbb és igényesebb hallgatóság számára — már megküldötte. Egy külön füzetben karácsonyra kísérő műsor anyagot is küld az A. C. központja. Ezeknek az előadásoknak sikeréhez nem feltétlenül szükséges híres szónok. Ajánlatos a helybeli intelligenciából, iparos és földmíves társadalomból előadókat választani, ha különben tekintélyes és értelmes emberek. így juthatunk el öntudatos és kiállani is tudó férfiakhoz, akik a gyakorlat útján hangadókká lesznek, szóhoz jutnak, tekintélyre tesznek szert és támaszainkká válnak. A kísérő műsorra is vigyázzunk, ne engedjünk előadni olyan darabot, amely lerontja azt, amit az előadások építettek. Ne vegyünk fel olyan szerzőtől a műsorba bármit is, aki ellen harcolnunk kell. Legyünk tekintettel a magyar népiélek gazdag kincsestárára is. Egy ügyes mesélő, egy jóhangú énekes, aki régi magyar egyházi énekeket tud — főkép idősebb férfi vagy nő, — értékes anyagot szolgáltathat a kísérő műsorhoz. A harmadik feladat: vezetőképzés. A multévi egynapos értekezletek — országszerte kétszáz ilyen volt — a résztvevők hitbuzgalmáról, áldozatkészségéről és segítő akarásáról tettek bizonyságot. Az idén egy lépéssel tovább kell mennünk. A Kálót és Kalász példája előttünk áll. Azért tudott mindkét mozgalom nagy átütő erőhöz és elterjedéshez jutni, mert legfőbbnek a vezetőképzést tartották. Egyházmegyém látogatása kapcsán meggyőződtem róla, hogy a két ifjúsági mozgalom ott jelent igazán nagy értéket, ahol képzett vehető áll az élen. A püspöki kar az egyházközségre építette az A. C. szervezetét. Következésképen az A. C. annyit jelent mint eleven egyházközség. Legelső és legfőbb teendőnk tehát, hogy kézbe vegyük az egyházközségeket, illetőleg annak vezetőségét. Szakítani kell azzal az általános rendszerrel, hogy a képviselőtestület csak adókivető és beszedő szerv magasabb rendeltetés nélkül. Nem kevesebb a rendeltetése, mint az egyházközség lelki és erkölcsi istápolása. Erre esküt is tettek, amikor a képviselőtestület megalakult. A képviselőtestület megfelelő képzésére szolgál a jelen munkaévben elsősorban három estére terjedő kurzus a képviselőtestület tagjai részére. A három este mindegyikén két-két előadást kapnak a tagok, egyet, mely lelki alapot vet, egy másikat, mely gyakorlati bevezetést ad idei munkájukhoz. Az anyagot a három estére terjedő kurzushoz októberben fogják kézhez kapni az A. C. központból a plébános urak. Ott ahol feszült állapot van a képviselőtestület és a plébános között, jónak látom, ha a kioktatást nem maga a plébános végezné, hanem esperesí kerületének valamelyik egyházi és világi tagját kéri fel az előadás megtartására. A képviselőtestület tagjainak elmélyítésére szolgálnak az A. C. céllelkigyakorlatai. Ezeknél az egyik előadás úgy kapcsolódik a másikhoz, hogy a végén lelkialappal rendelkező hűséges és áldozatrakész munkatársakat nyerjünk. Egyházmegyémben a kőszegi missziósházban 12 ilyen lelkigyakorlatot szándékozom tartani, melyre plébániánként, vagy ha lehetséges egyházközségenkint két-két képviselőtestületi tagot kérek beküldeni. A missziósház a háromnapos lelkigyakorlat költségét igen szerényen 10 P-ben állapította meg. A lelkigyakorlatok programmját az alábbiakban közlöm, s kérem, hogy a beosztásnak megfelelően az esperes urak gondoskodjanak a keretek betöltéséről. Egy turnusban kb. 24 résztvevő találhat helyet. Indokolt esetben igazolt előterjesztésre hajlandó vagyok az A. C. egyházmegyei igazgatója útján szegény egyházközségekben a részvételt anyagi támogatással megkönnyíteni. A képviselőtestületet vonjuk bele az idei
