Püspöki körlevelek 1940 (Szombathely, 1941)
— 47 — felső tagozatának, vagy a tagozat egyes osztályainak, illetőleg a népiskola ötödik, vagy hatodik osztályának és mezőgazdasági vagy továbbképző népiskolának látogatásától, valamint a 4. §. (2) bekezdésében meghatározott gyakorlati gazdasági tanításban való részvételtől mentesíti. 6. §. (1) Az iskolai év a népiskolában szeptember hó 1. napjával kezdődik és augusztus hó 31. napjával fejeződik be. (2) A gyermek a megállapított iskolázási kötelezettség egész tartama alatt az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. A fegyelmi jo^ gyakorlását a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben szabályozza. 7. §. (1) A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idő szeptember hó elejétől június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi időt megrövidíteni nem lehet. (2) A népiskola felső tagozatában, valamint a mezőgazdasági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő legalább hat hónapig — rendszerint október hó 15. napjától április hó 15, napjáig — tart. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szorgalmi időt a helyi társadalmi és gazdasági viszonyok figyelembevételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter, nem állami népiskolák tekintetében az iskolafenntartónak, egyházi hatóság alatt álló népiskolák tekintetében pedig a fenntartó hatóságnak meghallgatásával, illetőleg előterjesztésére legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja, (4) A kilencedik évben (4. §. (2) bekezdés) a szorgalmi idő összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet; ezt a szorgalmi időt a vallás- és közoktatásügyi miniszter osztja be. 8. §. (1) A királyi tanfelügyelő felmentheti a gyermeket a nyilvános népiskolába járás alól, ha a gyermek testi vagy szellemi fejlettsége korához képest fogyatékos, vagy ha a népiskolába járás a gyermek egészségét vagy biztonságát veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdésben említett gyermekek oktatását és nevelését a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza. (3) Az a gyermek, akit a királyi tanfelügyelő a nyilvános iskolába járás alól felmentett, köteles évenkínt valamelyik nyilvános népiskolában vizsgáit tenni. Ezen a vizsgán aZ oktatási és nevelési eredmény tekintetében alkalmazott mérték a nyilvános népiskolába járó tanulók részére meghatározott mértéknél alacsonyabb nem lehet. Amennyiben a vizsgán az, tűnnék ki, hogy az oktatás és nevelés nem volt kielégítő, a népiskola helyi hatósága a gyermek gondviselőjét a gyermek nyilvános népiskolába való beiratására és járatására kötelezheti. 9. §. (1) A királyi tanfelügyelő a szükséghez képest hosszabb vagy rövidebb időre kizárja a gyermeket a nyilvános népiskolából, ha aj olyan testi fogyatkozása van, amely 'a tanulmányokban a megfelelő előhaladást, avagy más gyermekekkel való együtt-tanulást lehetetlenné teszi, b) ragályos betegségben szenved, c) elmebeteg vagy gyengeelméjű, d) a többi gyermek erkölcsiségét veszélyezteti. (2) A nyilvános népiskolából kizárt gyermekek iskoláztatási kötelezettsége fennmarad; oktatásukat és nevelésüket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza. 10. §. (1) A népiskola tantervét és a gyakorlati gazdasági tanítás (4. §. (2) bekezdés) anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. (2) Egyházi hatóság alá tartozó népiskola tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával az iskolafenntartó egyházi hatósága állapítja meg. Ez a tanterv a kitűzött célok tekintetében azonos aZ országos tantervvel, a tanítási anyag tekintetében pedig azzal terjedelemben megegyezik. (3) A népiskola felső tagozatának tantervét úgy kell megállapítani, hogy a nemzetnevelési, nemzetvédelmi és közismereti tárgyakon felül városi népiskolákban általános irányú gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket, falusi iskolákban pedig mezőgazdasági irányú gyakorlati gazdasági ismereteket, a leányiskolákban pedig nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket tanítsanak. (4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter állami népiskolák tekintetében a községi elöljáróságnak (polgármesternek), nem állami népiskolák tekintetében pedig az iskolafenntartónak, az egyházi hatóság alatt álló népiskolák tekintetében pedig az iskolafenntartó egyházi hatóságának kérelmére a helyi gazdasági viszonyokhoz képest megengedheti, hogy városi népiskola felső tagozatában a falusi népiskolák tanterve szerint, falusi népiskola felső tagozatában pedig a városi népiskolák tanterve szerint tanítsanak.
