Püspöki körlevelek 1939 (Szombathely, 1940)
14 — hogy ez megelőzze a testnevelési órát s így mindkét óra kirándulásra legyen felhasználható. 8. Csendes foglalkozás. Osztatlan vagy részben osztott iskolákban a tanító, amikor az egyik osztállyal közvetlenül foglalkozik, a többi osztály tanulóit csendesen foglalkoztatja. A csendes foglalkozásnak nem az a célja, hogy a közvetlenül nem foglalkoztatott tanulókkal valahogy az időt eltöltessük, hanem hogy a tanulókat tervszerűen és módszeresen foglalkoztassuk és így pótoljuk azt az időt, amely ezekben az osztályokban az egyes osztályok csekély óraszáma miatt hiányzik. Éppen azért, amint a tanító a vázlatkészítéssel előkészül a közvetlen foglalkozásra, éppenúgy elő kell készülnie a csendes foglalkoztatásra is. Ne sajnáljuk és ne tartsuk elveszett időnek a csendes foglalkozás előkészítésére és annak ellenőrzésére fordított időt. Még kevésbbé sajnáljuk a fáradságot, amelyet órán kívül a csendes foglalkoztatások előkészítésére fordítunk. Az órarenden a közvetlen foglalkozások beírása után azokat a csendes foglalkozási órákat töltjük ki, amelyek az időben tartott közvetlen foglalkozásokhoz a közvetlenül foglalkoztatott osztály mellett lévő akár felső, akár alsóbb osztály részére figyelést írnak elő. Nyelvi magyarázatokra, számolás-mérésre, földrajzra a közvetlen felsőbb osztályosok figyelnek, miáltal átismétlik részletesen ezen osztály anyagát, történelemre, természetrajzi és gadasági ismeretekre a közvetlen alsóbb osztályosok. Az órarenden ezen osztályok csendes foglalkozását „figyel“ szóval jelezzük. Természetesen a figyelő osztályra, annak képességeire munkaközben nem vagyunk tekintettel, sem nem engedjük meg annak bekapcsolódását a közvetlen foglalkozású osztályok anyagába. A csendes foglalkozásra ezután maradó időt az egyes osztályokban úgy osszuk be, hogy az órarend változatos legyen s ne legyen fárasztó a tanulóra. Egy óránál tovább ugyanaz a csendes foglalkozás ne tartson. A csendes foglalkozás célja, vagy elmélyíteni a közvetlen foglalkozás anyagát, vagy előkészülni a legközelebbi közvetlen foglalkozásra. Számolásból a közvetlen számolási foglalkozási foglalkozású számtan óra is, mégha annak az osztálynak nem is lenne ebből közvetlen foglalkozása. írásra szintén juttassunk naponkint időt csendes foglalkozásra azokon a napokon, amikor írás azon a napon valamilyen formában (fogalmazás, szépírás, helyesírás) közvetlen foglalkozáskép nincsen. Hogy a csendes foglalkozásra fordítható időt az egyes tantárgyak között hogyan osszuk fel, az egyes tárgyaknál megjelölt időn kívül irányítást ad az osztott iskola órarendje, amelynek óraszámait kell a közvetlen foglalkozású s ezen óráknak juttatott csendes foglalkozású órák összegének lehetőség szerint elérnie, kivéve természetesen azon tárgyakat, melyekből csendes foglalkozás nem adható. A csendes foglalkozások anyagát a Tanterv a 392. oldalon részletesen feltünteti. Az órarenden külön minden osztály csendes foglalkozását óraegységenként fel kell tüntetni. Ügyeljünk arra, hogy a csendes foglalkozás feltüntetése eléggé szabatos, se túlságosan tág, se túlságosan részletes ne legyen. Nem elég tehát csendes foglalkozáskép csak a tantárgy megnevezése, sőt a tárgy keretében is közelebbi meghatározás szükséges. Nem helyes: írás, olvasás, számolás megjelölés; helyes: figyelés, szépírás, helyesírás, fogalmazás, írás, olvasás gyakorlás, számjegy írás, feladat megoldás, térképvázlat, hangjegyírás, rajzolás stb. De nem helyes a csendes foglalkozás olyan megjelölése sem az órarenden, amely csak időleges lehet, pl. főnevek írása, hurokvonalak rajzolása stb., mert ez csak egy, vagy egy-két heti anyag megjelölésére alkalmas. Az órarenden a közvetlen foglalkozású tárgyakat fekete, a csendes foglalkozás tárgyait pedig könnyebb áttekinthetőség céljából piros tintával írjuk be. Javításnak, vagy vakarásnak helye a beküldött órarenden nem lehet. C) Az órarendek elkészítésének ideje. Amikor tanítóim munkáját az órarendek elkészítésére vonatkozó irányítással meg akarom könnyíteni, elvárom, hogy azt részletesen áttanulmányozzák, a havi tanítói értekezleten megbeszéljék, a tavaszi köri gyűléseken a kerületi iskolalátogatók előadásában részletes megbeszélés tárgyává tegyék. A felmerülő esetleges nehézségekre hivatalom készséggel ad felvilágosítást. Egyben elrendelem, hogy úgy az elemi, mint továbbképző összes iskolák órarendjeiket egy-egy példányban f. évi május hó 31-ig a kerületi iskolalátogatókhoz megküldjék, akik bírálataikkal együtt a kerületi esperesek útján legkésőbb június 20-ig hozzám jóváhagyásra felterjesszék. A jóváhagyott s az iskoláknak megküldött
