Püspöki körlevelek 1936 (Szombathely, 1937)

- 28 -1200. sz. Hadirokkan tak és özve­gyek ingye nes temetése 1201. sz. Kai. nagy­gyűlés-1202. sz. Esperesi kinevezés. 1203. sz. Invesztiálá 1204. sz. Zsinati vizs gálatok. plébánián. Egyben pedig megengedem, hogy a templomok a betöréses-lopás ellen biztosít­tassanak s erre vonatkozólag felhívom a plé­bános urak figyelmét a Gazdák Biztosító Szövetkezetének következő ajánlatára: „Kötvényfeltételeink értelmében betöré­ses-lopás esetére biztosítanánk a templo­mokban található kegyszereket, felszerelése­ket, berendezési tárgyakat és egyebeket, bele­értve a perselyek tartalmát is 20.— pengőig és a tíz éves biztosítást feltételezve 1.000 pengőnkint évi 2.50 pengő díjat számítanánk. A perselyekre vonatkozólag a kötvények­ben a következő záradékot alkalmaznánk: A perselyek minden vasárnap — estig, — tehát hetenkint egyszer kiiirítendők és a biz­tosítás hétköznaponként 2—2 pengő, vasár­naponként 8.— pengő begyült összeg feltéte­lezése mellett oly módon érvényes, hogy a hétfői napra érvényes 2,— pengő, naponként 2.— pengővel, vasárnap pedig 8.— pengővel emelkednék, úgy hogy vasárnapi napon maximálisan 20.— pengőig tekintetik a per­selyek tartalma biztosítottnak és esetleges kár esetén a kármegállapítás is ennek megfe­lelően történnék.“ A nm. püspöki kar f. é. tavaszi konferen­ciájának határozata alapján elrendelem, hogy az igazolt szegény sorsú hadirokkantak és •hadiözvegyek — tekintet nélkül arra, hogy csekély temetési segélyt kapnak — ingyenes temetésben részesüljenek és mindenütt, ahol a halottak sírig kikísérése szokásban van, e megtisztelés is külön stóladíj nélkül meg­­adassék nekik. Az idei Országos Kát. Nagygyűlés októ­ber 3—6. napjain fog megtartatni és vezető gondolata: „Krisztus és a falu“ lesz, úgy azonban, hogy a város problémái is érintve lesznek. Az A. C. kellő időben a tájékozta­tást a bővebb programmról meg fogja kül­deni. A szombathelyi felső esperesi kerület es­peresévé Mezgár József h. esperes, kér. tan­­felügyelőt neveztem ki. Sztojánovics Jenőt a dozmati plébániaja­­s.vadalomra, Tüll Gézát a kisunyomi plébánia­javadalomra invesztiáltam. A f. é. május hó 12-én és 13-án tartott ta­­-vaszi zsinati vizsgálatokon sikerrel vizsgála­tokat tettek: Dogmatikából: Fazekas István körmendi káplán, Gombás Nándor körmendi hitok­tató, Holpert István zalaegerszegi hitoktató, Piroska Ferenc reszneki kurátor, Pungor György kerkaszentmiklósi adminisztrátor, Sülé Lajos zalaegerszegi hitoktató, Szombath József kát. népszövetségi és A. C. titkár, Zenz Péter zalaegerszegi hitoktató. Egyházjogból- Hargitai Ferenc kemenes­­mihályfai káplán, Horváth Dezső tófeji kurá­tor, Kálmán János bánokszentgyörgyi admi­nisztrátor, Pungor György kerkaszentmiklósi adminisztrátor, Szakács István szepetneki káplán, Tanay Ferenc szombathelyi hitoktató. Mór ális-P ászt orálisból: Horváth Dezső tófeji kurátor, Szabó Dezső sárvári káplán, Tanay Ferenc szombathelyi hitoktató. önálló lelkipásztorkodásra bizonyítványt kaptak: Fazekas István, Hargitai Ferenc, Pungor György, Sülé Lajos, Szabó Dezső, Szombath József, Tanay Ferenc. A kisebbségi tanítási nyelvű iskolákban az oktatás nyelvét újraszabályozó 760/1936. ein. számú VKM-i rendeletet tudomásvétel és további eljárás végett közlöm az egyház­­községek vezetőségével: 1205. sz. Kisebbségi tanítási nyel­vű iskolákban az oktatás nyelvének szabályozása. 1, § (1) A 4800/1923. M. E. számú kormány­­rendelet 18. §-ában a népiskolákra vonatko­zóan foglalt rendelkezések végrehajtása tár­gyában a m. kir. miniszterelnökkel egyetér­tésben kiadott 110.478/1923. VIII. számú VKM-i rendelet hatályát veszti. (2) Ennek megfelelően a hivatkozott VKMI-i rendelettel létesített három (A. B. C.) népiskolai oktatási típus megszűnik s ahol a törvényes előfeltételek fennforognak, a nyelvi kisebbségihez tartozó tanköteles gyermekek oktatása egységes rendszer sze­rint történik. (3) Ezt a rendszert követő népiskolákban: a) a hit- és erkölcstan oktatása az 1797— 1914. ein. számú VKM-i rendelet intézkedé­seinek értelmében; b) az anyanyelvi és szülőföldismereti tan­tárgyak (anyanyelvi beszéd- és értelemgya­korlat és ennek keretében a szülőföld isme­rete, olvasás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázat, ének), valamint a szám­tani, természeti és gazdasági ismeretek (szá­molás és mérés, természetrajz, természettan és vegytan, gazdaságtan és háztartástan, egészségtan, rajz és kézimunka) oktatása a tanuló anyanyelvén;

Next

/
Thumbnails
Contents