Püspöki körlevelek 1936 (Szombathely, 1937)
— 18 — nimis“ kezdetű encyklikájában (1905. ápr. 15.) és ezért sürgette ő számos elődje példájára annyira a hitoktatás buzgó teljesítését. Bár, ismétlem: nálunk az egyházi törvények és rendelkezések által előírt szabályok általában megvalósítást nyertek, a hitbeli tudatlanság és a vele kapcsolatos erkölcstelenség visszaszorítása érdekében a hitoktatást kiterjeszteni és még hatályosabbá tenni nekünk is elsőrendű kötelességünk. Ezért az Apostoli Szentszék útmutatása szerint a nm. püspöki kar határozata értelmében jónak látom az alábbi rendelkezéseket kiadni: 1. Ezentúl minden esztendőben az Őrzőangyalok ünnepét (okt. 2.) követő vasárnapon „dies catechistica“ tartandó. Ezen a vasárnapon a templomokban a hitoktatás fontosságát kiemelő szentbeszédeket kell tartani; a szülőket és helyetteseiket figyelmeztetni kell az 1113., 1335. és 1372. §. 2. kánonokban jelzett és a gyermekek vallásos nevelésére vonatkozó súlyos kötelességükre. Buzdítani kell őket, hogy érdeklődjenek gyermekeik hittani feladatai iránt, kérjék számon azokat, valamint vallási kötelességeik teljesítését. Imáikat, szentáldozásaikat, erénygyakorlataikat vagy önmegtagadásaikat ajánlják fel a szülők különösen ez alkalommal Jézus sz. Szívének oly szándékkal, hogy a hitoktatás gyermekeik lelkében minél bőségesebb gyümölcsöt teremjen. 2. Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése szerint legközelebb a plébánosra hárul a feladat és felelősség, hogy a keresztény élet alapjának, a jó hitoktatásnak kellő elvégzésére fordítsa minden gondját és fáradságát, miként azt az 1329. s köv. kánonok sürgetik. Ha nagyobb plébániákon személyesen nem is végezhetik a hitoktatást, a területükön levő iskolák látogatásában, a hitoktatók és hitoktatást végző káplánok munkájának teljes erejükből való segítségével vegyék ki részüket ezen kiválóan plébánosi munkakörből. 3 Szigorúan lelkére kötöm az espereseknek, hogy a hitoktatás ellenőrzését különös gonddal és lelkiismeretességgel gyakorolják. Látogassák az iskolákat évközben is, mert jobb a hiányokat idejében megismerni, mikor még pótolhatók, mint az iskolai év végén egyszerűen megállapítani. Gondjuk legyen arra is, hogy a hittanvizsgálatok a szülők meghívása mellett minél ünnepiesebb keretek közt tartassanak meg. Az esperesek ellenőrző munkájukban a következő pontokra legyenek figyelemmel (SD. 369—372. §.): a) hogy a plébánosok és segítők legfontosabb (proprium et gravissimum) kötelességüknek, a hitoktatás feladatának eleget tesznek-e? b) hogy a plébánosok maguk készítik-e elő az első gyónókat, első áldozókat és a bérmálandókat? (1330. kánon.) c) hogy ezenkívül igyekeznek-e a gyermekeket más módon is (egyesületek, Szívgárda, Eucharisztikus gyermekszövetség, Mária-kongregáció stb. megalakulásával) mentői alaposabban oktatni? (1331. kánon.) d) hogy nem hagyatkozik-e a hitoktatás munkája egyedül a tanítókra? e) hogy a nem katolikus iskolák hitoktatói összegyűjtik-e növendékeiket az arra alkalmas (fent említett) egyesületekbe, hogy így a hitoktatás elméleti része mellett a gyakorlati vallásosságot is elsajátíttassák velük? 4. Végül elrendelem, hogy a SD 368. §-ban előírt intézkedés a vasárnapi katechesisre vonatkozóan lelkiismeretesen tartassák meg. Ezekben kívántam az Apostoli Szentszék intézkedésének eleget tenni, a T. Papságtól függ, hogy a Szentszék szándékai megvalósuljanak, illetőleg amennyiben megvalósulva vannak, további és bővebb gyümölcsöket hozzanak. XIV. Benedek pápa hangoztatta, hogy akik elkárhoztak, azoknak nagy részét e szerencsétlenség hitbéli tudatlanságuk miatt érte.5 Nincs okunk ezen feltevésben kételkedni. De ha így van, akkor a legnagyobb ajándéka Istennek a jó lelkipásztor, aki híveit, kicsinyeket és nagyokat az Isten igéjével táplálja! „Dabo vobis pastores iuxta cor meum, et pascent vos scientia et doctrina!“ — mondja az Ür Izraelnek.6 Legyünk mi is az Isten szíve szerint való ilyen pásztorok az Ő dicsőségére és népünk üdvére! Ut ineffabilis caritatis D. N. I. Christi, pro redemptione humani generis in Cruce mori-j entis, iugis inter fideles memoria perseveraret et fructus, iam inde ab anno 1740 Summus* Pontifex Benedictus XIV. s. r., per Apostolicas Litteras in forma brevi die 13 mensis decembris datas, partialem centum dierum indulgentiam iis largitus est, qui singulis sextis feriis, hora tertia post meridiem, ad sacri aeris pulsum hunc in effectum ab eo imperatum, quinquies Pater et Ave, ad mentem Sanctitatis Suae orantes, recitavissent. Hanc vero benignam concessionem Ssmus D. N. Pius Pp. XI. feliciter regnans, per Decretum Sacrae Paenitentiariae die 30 mensis januarii 1933 signatum, adjecta insuper ad Summi Pontificis mentem precatiuncula „Adoremus te, Christe, 5 Instit. XXVI. 18. — 6 Jor. 3, 15. 1002. sz. De indulgeniis aeris pulsum feria »exta lucrandis Declaratio.
