Püspöki körlevelek 1936 (Szombathely, 1937)
II. 120. sz. ibariensis dministranis Apóst tecretum. 5. Congr. Consist, r. 20/36.) Ad consulendum administration! vacantis Ecclesiae Sabariensis SSmus Dominus Noster Pius Div. Prov. P P. XI. praesenti Consistoriali Decreto nominat ac constituit Exm. P. D. Jose■phum Grösz, Episcopum titularem Orthosiensem in Phoenicia, Administratorem Apostolicum memoratae Ecclesiae Sabariensis, ad nutum Sanctae Sedis, cum omnibus iuribus, facultatibus et officiis, quae huic muneri, ad normam iuris communis, competunt. Contrariis quibusvis non obstantibus. — Datum Romae, ex aedibus S. C. Consistorialis, die 10 Januarii 1936. — C. Card. Rossi m. p. a Seer., V. Santoro m. p. Ads. — L. S. ■j» 'P Tisztelendő Testvérek! „Tudom, hogy nem vagyok az egyházmegyének nélkülözhetetlen, hisz a Szentatya fog arról gondoskodni, hogy más vállak hordozzák a felelősséget“ — írta távozó főpásztorotok hozzátok intézett búcsúlevelében. A Szentatya valóban gondoskodott és azzal, hogy kegyes volt a szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátorává kinevezni, az én vállaimra rakta további intézkedésig azt a munkát és felelősséget, amelyet a megrokkant egészsége miatt távozó főpásztor 24 éven át akkora bölcseséggel, annyi türelemmel és önfeláldozással hordozott. Az apostoli Szentszék iránt köteles engedelmességgel veszem át ezt az örökséget, bár érzem, hogy vállaim gyöngék a rájuk rakott teher hordozására. De bizom Abban, aki „azt, ami a világ szemében oktalan, választotta ki, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azt, ami a világ szerint gyönge, választotta ki, hogy megszégyenítse az erőseket, és azt, ami a világ szerint nemtelen és megvetett, választotta ki és azokat, amik semmik, hogy azokat, amik valamik, megsemmisítse“ (I. Kor. 1, 27—28). Bizom abban a Szentséges Szívben, amelyet hét évvel ezelőtt, amikor a Szentatya orthosiai c. püspökké nevezett ki és az akkori győri püspök segédpüspökévé rendelt, címeremül választottam, abban a Szentséges Szívben, amelyben „a bölcseség és tudomány összes kincsei megvannak“, amely „tele van jósággal és szeretettel“ és amely „gazdag mindazok iránt, akik hozzá folyamodnak“ (Jézus Szíve litániája). Bizom egyházmegyénk védőszentjeiben, a Boldogságos Szűzben és szent Márton püspökben és bizom bennetek, Tisztelendő Testvéreim, akiknek buzgósága és kötelességtudása, az egyházhoz és elöljáróitokhoz való ragaszkodása közismert és akikről a legilletékesebb, a ti 24 éven volt főpásztorotok állította ki a legszebb bizonyítványt, mikor azt írta rólatok: „E hosszú idő alatt irántam engedelmesek voltatok, szavamra hallgattatok és főképen, amióta egészségem! megrendült, iállandó szeretettel és imádsággal vettetek körül engem.“ És ismét: „Visszapillantva erre a 24 esztendőre, hálát adok a jó Istennek, hogy ezen egyházmegyének egy papi nemzedékét láthattam felnőni, amely nemcsak papi erényekben, hanem tudásban és műveltségben is tündökölt.“ Bizom a ti imádságtokban, bizom a ti támogatástokban és bizom a ti buzgóságtokban, amely meg fogja könnyíteni nekem
