Püspöki körlevelek 1935 (Szombathely, 1936)
I 44. sz. Egyházi temetésben kik nem észesülnek ? Az egyházjogi törvénykönyv 1240. canonja (SD. 285. §.) intézkedik arra nézve, kik nem részesülhetnek egyházi temetésben. A canonban elsorolt esetek közül konkrete — sajnos — gyakrabban is felmerül a szándékos öngyilkosok (1240. can. § 1. n. 3.), továbbá a párbaj következtében meghaltak (n. 4.), valamint a házasságtörésben és concubinatusban élő katolikusok (n. 6.) egyházi eltemetésének kérdése. Az öngyilkosoknak a beszámíthatatlanságot igazoló orvosi bizonyítvány alapján történő egyházi szokásos eltemetése a komoly közvéleményben sok bántó megjegyzést vált ki. Hogy az Anyaszentegyház szándéka a legkomolyabban érvényesüljön, a nagymélt. | püspöki kar f. é. márc. 22-én hozott határozata értelmében a következőket rendelem el: a) Ha az öngyilkosoknál a beszámíthatatlanság kellő (lehetőleg kezelő-, ennek hiányában hatósági) orvosi bizonyítvánnyal megfelelőképpen igazoltatok és így az illető egyházi temetésben részesülhet: az egyházi szertartás minden különösebb ünnepélyesség nélkül csak a legegyszerűbben történhetik; a hívek pedig botránkozás elkerülése céljából alkalmas módon kioktatandók, hogy az egyszerű egyházi temetés azért adatott meg az illetőnek, mert tettének elkövetésekor fennállott beszámíthatatlansága orvosilag igazoltatott. Kellő orvosi igazolvány hiányában az egyházi temetés feltétlenül megtagadandó. A temetési pompa egyházi részének lefokozása fájdalmas ugyan a hozzátartozókra, de a nagy nyilvánosságra komoly intés, amelyre szükség van és amelyet éppen ezért a hozzátartozóknak is meg kell érteniök. b) Ha az említett 1240. canonban elősorolt szerencsétlenek valamelyikének az egyes adott esetekben az isteni Gondviselés megadja azt a kegyelmet, hogy kimúlása előtt tarthat még bűnbánatot, vagy legalább is a bűnbánatnak komoly jelét adja (így pl. kívánja papnak a hívását), akkor természetesen megadható az illetőnek az egyházi temetés, de a botrány elkerülése okából a hívek e körülményről szintén megfelelőképpen tájékoztatandók. Az természetesen hitelt érdemlő módon igazolandó, hogy bűnbánatának jelét csakugyan adta az illető. E rendelkezések semmi újat nem tartalmaznak, csak a vonatkozó egyházi előírások komoly megtartását sürgetik, miért is mindenkoron a leglelkiismeretesebben betartandók. A főhatóságom alá tartozó elemi népiskolák helyi hatóságai részére tudomásvétel és miheztartás céljából közlöm a nem állami elemi népiskoláknál huzamosabb ideje eredményesen működő kisegítő tanítók előnyhöz juttatása tárgyában kelt 69.500/1934. VI. ü. o. számú VKM-i megkeresést: Hivatali elődöm 1928. évi 16.347. sz. iratával felkérte a Főtiszt. Egyházi Főhatóságot, hogy az államháztartás apasztása érdekében az államsegélyes nem állami elemi iskolai tanítói állások betöltésénél a létszámcsökkentések során nyugdíjazott tanítóknak elsőbbséget biztosítani méltóztassék. Nem ugyan állampénzügyi, hanem méltányossági szempontok megokolttá teszik, hogy tanítóválasztások alkalmával azonos elbírálás alá essenek azok a kisegítő tanítók is, akik legalább egy esztendei eredményes működést igazolnak. A súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok ugyanis mind az iskolafenntartókra, mind pedig az államkincstárra nézve lehetetlenné teszik új tanítói állásoknak szervezését, még abban az esetben is, ha erre a tanulók nagy száma miatt égető szükség is van. Ily meg nem szervezett állásokon alkalmaztatnak ezek a kisegítő tanítók, évenkinti megbízatás alapján, 10 hóra terjedő gyakornoki 45. sz. Tanítói állások betöltése II.
