Püspöki körlevelek 1935 (Szombathely, 1936)

2528. sz. Tanítók fe­gyelmi sza­bályzatában újabb bün­tető pont. 2529. sz. Hittanári képesítés. IX. A nm. püspöki kar 1935. évi tavaszi ta­­náoskozmányának határozata alapján a ka­tolikus iskoláknál és óvodáknál érvényben levő Fegyelmi Szabályzat V. fejezet, 56. §-ának c) pontja után a következő szöveg kerül: „A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás folyamán elmarasztalt tanítót kötelezheti arra, hogy egy év leforgása alatt más helyre pályázzék, illetőleg máshol helyezkedjék el.“ A középiskolai hittanári képesítés Sza­bályzatát a püspöki kar 1884. és 1885. évben tartott értekezletein határozta meg (SD. 64. §). Ezen Szabályzatnak néhány módosítá­sát a püspöki kar folyó évi október hó 2-án tartott értekezletén letárgyalta. Az újabb szö­veget az alábbiakban közlöm: SZABÁLYZAT a középiskoláknál alkalmazandó hittanárok képesítése tárgyában. (A magyar püspöki kar 1935. október hó 2-án tartott tanácskozásá­ból.) 1. §. A középiskoláknál alkalmazandó hittanárok képesítése céljából minden ma­gyarországi katolikus egyházmegye, illetve tanítással foglalkozó férfiszerzet főszék­helyén egy, legalább öt rendes és két póttag­ból álló vizsgálóbizottság állíttatik be, mely­nek tagjait és elnökét a megye főpapja, illetve szerzet főnöke nevezi ki. 2. §. Ezen bizottságnak egyedüli feladata a jelentkező hittanárjelöltek szakképzettsé­gét egy elméleti és gyakorlati szigorú vizsgá­lat alapján megbírálni és annak eredményé­ről a megye, illetve szerzet főhatóságának részletes jelentést tenni. 3. §. Képesítő vizsgálatra csak azon föl­szentelt papok jelentkezhetnek, kik közép­iskolai érettségi bizonyítvánnyal vannak el­látva, a rendes teológiai tanfolyamot elvégez­ték és legalább egy évig mint hitelemzők (se­gédlelkészek), vagy gimnáziumi tanárok gya­korlatilag működtek. 4. §. Akik képesíttetni óhajtanak, ebbeli szándékukat az egyházmegyei, illetve szerzeti főhatóságnál jelentik be; ha a szándék ellen főkormányzati szempontból nehézség nem forog fenn, erről a vizsgálóbizottság elnök­sége értesíttetik, mely a bizottsági tagokkal egyetértve kitűzi a vizsgálat napját és ezt a jelentkezőnek tudósítása végett bejelenti az illetékes főhatóságnál. 5. §. A vizsgálat áll: a) egy elméleti szi­gorlatból; b) egy írásbeli dolgozatból és c) egy szóbeli gyakorlati föllépésből. Mindhá­rom rész magyar nyelven végzendő. 6. §. Az elméleti szigorlat tárgyait képe­zik: a) az általános (hitvédelem) és részletes dogmatika; b) az erkölcstan; c) az egyház­történelem, különös tekintettel Magyaror­szág egyháztörténelmére; d) a szertartástan és e) a neveléstan és neveléstörténelem, hit­­elemzéstan. Az a), b), c) és d) alatti tárgyak­nak a középiskolákban előadni szokott téte­lei a teológiai oktatás terjedelmében, az e) alatti pedig a középiskolai tanárok képesíté­séhez szükséges fokban kívántatik meg. Az elméleti szigorlat a), b), c) és d) tár­gyai alól fölmentetnek hittudorokon kívül azok, akik e tárgyból szigorlati bizonyítványt mutatnak fel, kik a zsinati vizsgálatot jeles sikerrel letették. 7. §. Az írásbeli dolgozat áll egy, az el­nök által kijelölt tárgy fölött rögtönzendő valláserkölcsi oktatásból (exhortatio), mely­hez segédeszközül csak a Szentírás és ennek concordantiája használható. Ezen dolgozat, melynek készítésénél egy bizottsági tagnak állandóan jelen kell lennie, legföljebb két óra alatt készítendő el és a jelenlevő bizottsági tagnak az elnökhöz juttatás végett kézbesí­tendő.

Next

/
Thumbnails
Contents