Püspöki körlevelek 1935 (Szombathely, 1936)

2528. sz.

Tanítók fegyelmi szabályzatában újabb büntető pont.

2529. sz.

Hittanári

képesítés.

IX.

A nm. püspöki kar 1935. évi tavaszi tanáoskozmányának határozata alapján a katolikus iskoláknál és óvodáknál érvényben levő Fegyelmi Szabályzat V. fejezet, 56. §-ának c) pontja után a következő szöveg kerül:

„A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás folyamán elmarasztalt tanítót kötelezheti arra, hogy egy év leforgása alatt más helyre pályázzék, illetőleg máshol helyezkedjék el.“

A középiskolai hittanári képesítés Szabályzatát a püspöki kar 1884. és 1885. évben tartott értekezletein határozta meg (SD. 64. §). Ezen Szabályzatnak néhány módosítását a püspöki kar folyó évi október hó 2-án tartott értekezletén letárgyalta. Az újabb szöveget az alábbiakban közlöm:

SZABÁLYZAT

a középiskoláknál alkalmazandó hittanárok képesítése tárgyában. (A magyar püspöki kar 1935. október hó 2-án tartott tanácskozásából.)

1. §. A középiskoláknál alkalmazandó hittanárok képesítése céljából minden magyarországi katolikus egyházmegye, illetve tanítással foglalkozó férfiszerzet főszékhelyén egy, legalább öt rendes és két póttagból álló vizsgálóbizottság állíttatik be, melynek tagjait és elnökét a megye főpapja, illetve szerzet főnöke nevezi ki.

2. §. Ezen bizottságnak egyedüli feladata a jelentkező hittanárjelöltek szakképzettségét egy elméleti és gyakorlati szigorú vizsgálat alapján megbírálni és annak eredményéről a megye, illetve szerzet főhatóságának részletes jelentést tenni.

3. §. Képesítő vizsgálatra csak azon fölszentelt papok jelentkezhetnek, kik középiskolai érettségi bizonyítvánnyal vannak ellátva, a rendes teológiai tanfolyamot elvégezték és legalább egy évig mint hitelemzők (segédlelkészek), vagy gimnáziumi tanárok gyakorlatilag működtek.

4. §. Akik képesíttetni óhajtanak, ebbeli szándékukat az egyházmegyei, illetve szerzeti főhatóságnál jelentik be; ha a szándék ellen főkormányzati szempontból nehézség nem forog fenn, erről a vizsgálóbizottság elnöksége értesíttetik, mely a bizottsági tagokkal egyetértve kitűzi a vizsgálat napját és ezt a jelentkezőnek tudósítása végett bejelenti az illetékes főhatóságnál.

5. §. A vizsgálat áll: a) egy elméleti szigorlatból; b) egy írásbeli dolgozatból és c) egy szóbeli gyakorlati föllépésből. Mindhárom rész magyar nyelven végzendő.

6. §. Az elméleti szigorlat tárgyait képezik: a) az általános (hitvédelem) és részletes dogmatika; b) az erkölcstan; c) az egyháztörténelem, különös tekintettel Magyarország egyháztörténelmére; d) a szertartástan és e) a neveléstan és neveléstörténelem, hitelemzéstan. Az a), b), c) és d) alatti tárgyaknak a középiskolákban előadni szokott tételei a teológiai oktatás terjedelmében, az e) alatti pedig a középiskolai tanárok képesítéséhez szükséges fokban kívántatik meg.

Az elméleti szigorlat a), b), c) és d) tárgyai alól fölmentetnek hittudorokon kívül azok, akik e tárgyból szigorlati bizonyítványt mutatnak fel, kik a zsinati vizsgálatot jeles sikerrel letették.

7. §. Az írásbeli dolgozat áll egy, az elnök által kijelölt tárgy fölött rögtönzendő valláserkölcsi oktatásból (exhortatio), melyhez segédeszközül csak a Szentírás és ennek concordantiája használható. Ezen dolgozat, melynek készítésénél egy bizottsági tagnak állandóan jelen kell lennie, legföljebb két óra alatt készítendő el és a jelenlevő bizottsági tagnak az elnökhöz juttatás végett kézbesítendő.