Püspöki körlevelek 1935 (Szombathely, 1936)

KIVONAT a Szent Imre-Egyesület 1934. okt. 25-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből. 1. Elnök: Palkó János dr. kanonok, egy­házmegyei főtanfelügyelő. Jelen vannak: a központi bizottság tagjai, a papság képviselői Brunner Ferenc, Csoknyai Ernő, Deli István, Gaál Gergely, Kaltenecker Károly, Nagy Pé­ter, Pehm József kivételével. Távolmaradá­sukat kimentették: Brunner Ferenc, Csoknyai Ernő, Gaál Gergely, Pehm József. Jegyző­­könyvvezető: Mezgár József, hitelesítők: Osztovics József, Illés György. 2. Az utolsó gyűlés jegyzőkönyvét, mert kivonatát körlevél közölte, felolvasottnak te­kintik. 2182. sz. főhatósági leirat szerint Püs­pök Ür Önagyméltósága a közgyűlés jegyző­könyvét jóváhagyólag tudomásul vette. 3. A középponti bizottság előterjeszti je­lentését a lefolyt évről: a) A nyugdíj hozzájá­rulásból nagy a hátralék. Névszerint felso­rolja azokat, akik következetesen nem fizet­nek. A közgyűlés kéri Önagyméltóságát, hogy az alapszabályok 19. §-a értelmében a hátra­lékosok ellen fegyelmi eljárás indíttassák; az idegenben működő paptársak pedig az ottani főhatóság útján szólíttassanak fel a hozzájá­rulás fizetésére, b) Hargitai Ferencnek, aki hosszabb időn át nem volt alkalmazásban, ké­résére hátralékát (P 63.95) elengedi a közgyű­lés azon reményben, hogy ezentúl pontosan fizeti a hozzájáruást. c) A közgyűlés elhatá­rozza elhúnyt Steffanics Elek hátralékának (P 25.79) és elhúnyt Szabó Gyula hátraléká­nak (78 P) leírását: mert elhúnytaknak hagya­tékuk nincs, d) Üjmisésekről kimondja a köz­gyűlés, hogy abban a félévben, amelyben fel­szenteltetnek, nem fizetnek hozzájárulást. 4. A középponti bizottság előterjeszti az 1933. évi zárószámadást. Ennek kapcsán je­lenti, hogy az Egyhm. Takptár 500 db rész­vényben adott segélyt az egyesületnek, nem készpénzben. Jelentést tesz az adóslevelekről, az elhelyezés alatt álló hadikölcsönsegélyről, a takarékpénztári betétről. Illés György so­kalja, hogy 10% számíttatik fel késedelmi ka­matnak. De a közgyűlés továbbra is fenntart­ja a 10%-ot (ebből 2% kezelési költség). A ki­küldött számvizsgálók jelentik, hogy a szám­adást átvizsgálták és mindenben rendbenle­­vőnek találták. A közgyűlés a számadást helybenhagyja, a bizottságnak s a számvizs­gálóknak a fölmentést megadja. 5. Az 1934. évi számadás felülvizsgálására a közgyűlés Könczöl Antalt és Csoknyai Er­nőt küldi ki. 6. A középponti bizottság előterjeszti az 1935. évi költségvetést. Előre látható szükség­let lesz a nyugdíjasok részére 36.000 P. Fede­zetül hátralékokból, államsegélyből, egyhm. takptár segélyből, szkáptalan befizetéséből, kamatokból kerek számban 22.000 P áll ren­delkezésre. Fedezetlen hiány tehát 14.000 P. Ennyivel kell az egyházmegyei papságnak hozzájárulnia a nyugdíjakhoz. Mivel a kive­tési alap kerek számban 482.000 P: a közgyű­lés kimondja, hogy a kivetési kulcs 1935-re 3%. Hozzászólás volt még a hozzájárulás be­fizetésének módjához is. A közgyűlés a je­lenlegi befizetési módot tartja fenn tovább­ra is. 7. Indítványok, a) Kiss Lajos dr. indít­ványozza: mondja ki a közgyűlés, kérjük Püspök Ür Önagyméltóságát, hogy mikor a plébános nyugdíjazása szükséges volna — de már sok nyugdíjas van, vagy a plébános és hívei egymáshoz nagyon ragaszkodnak, s a plébános káplánt fizetni képtelen — méltóz­­tassék a plébános mellé káplánt helyezni, aki­nek teljes ellátásáról a plébános gondoskod­nék, fizetést pedig a Szent Imre-Egylet utalja. A közgyűlés többek hozzászólása után egy­hangúlag kimondja: Beteg plébános mellé he­lyezett káplánnak kellőleg megokolt esetben a Szent Imre-Egylet utalja az évi 700 P fize­tést. De az egyesület a nyugdíjakkal s a nyug­díjpótló káptalansegélyezésekkel együtt havi 3000 P-nél nagyobb terhet nem vállal. Ezen felül csak igen kis mértékben nagyon kivéte­les esetekben: amint a központi bizottság fel­hatalmazásában alapszabályszerűen (33. §.) is bennfoglaltatik. b) Szendy László dr. indítványa: A köz­gyűlés az alapszabályok 24. §. 2-ik bekezdésé­nek megváltoztatásával tegye lehetővé, hogy nem nyugdíjasok is kaphassanak segélyt a közgyűlés által megállapítandó határok közt. Többeknek helyeslő hozzászólása után a köz­gyűlés kimondja, hogy megokolt esetekben elfogadja a beteg papok segélyezését; az ösz­­szes segélyezés 1935-ben nem haladhat meg 500 P-t; megkéri Püspök Ür kegyes hozzájá­rulását az alapszabályok ily irányú módosí­tásához, s a módosítás előkészítésével a köz­ponti bizottságot bízza meg. Geiszlinger Béla elnöknek köszönetét

Next

/
Thumbnails
Contents