Püspöki körlevelek 1935 (Szombathely, 1936)
— 11 646. sz. Házasságkötés bejegyzése. A C. J. C. 1103. §. 2. (SD. 233. §.) értelmében figyelmeztetem a plébános urakat, hogy a házasságkötés tényét a keresztelési hely plébánosának jelentsék azonnal és ne az év végén, vagy esetleg csak évek múltán. A bejegyzés elmaradása ugyanis sok esetben zavarra szolgáltatott okot. 647. sz. OFB földekr vonatkozó min. rendelet Az 1934. december hó 22-én kelt 11.070. eM. E. sz. miniszteri rendeletre, amely több [plébániajavadalmat érint s amely újból szabályozza a földreformból kifolyólag leadott házhelyek árának kamatait és törlesztő részleteit, ezúton híyom fel a plébános urak figyelmét. A rendelet teljes egészében megküldetett minden körjegyzői hivatalnak és ugyanott betekinthető is. 648. sz. Papszenlelés Ez évben június hó 23-át tűzöm ki a pap- i •szentelés napjául. E napon minden szentmisében oratio imperata (pro re gravi) veendő „pro omni gradu ecclesiae“ (3. inter orationes ad diversa) és a hívek is buzdítandók, hogy a Szentlélek kegyelméért könyörögjenek a szentelendők részére. 649. sz. Anyakönyvben vallásválloztatás kiigazítása és feljegyzése. A m. kir. belügyminiszter úr elvi döntését (106.407—1934. III. a.) annak fontossága miatt közlöm: Az 1896. évi január 11-én kelt 111.154/ 1895. B. M. számú rendelet csupán arra vonatkozik, hogy anyakönyvi vallásbejegyzés kiigazítását célzó eljárás megindítására felekezeti lelkész részéről előterjesztett kérelmet is kell elfogadni s a kiigazitási eljárást megindítani. Anyakönyvi bejegyzés kiigazításának azonban csak akkor lehet helye, mikor az anyakönyvi bejegyzés hibásan, azaz úgy jött létre, hogy a bejegyzés nem felel meg a bejegyzés idejében fennállott tényállásnak. Nem tekinthető tehát kiigazításnak a vallásváltozás anyakönyvi feljegyzése. Ennélfogva ez utóbbira nézve fennálló jogszabályokat a fentemlített rendelet nem érinti. Vallásváltoztatást pedig anyakönyvvezető az annak megfelelő igazolása esetében az Anyakönyvi Utasításnak a 38.000/933. B. M. sz. rendelettel módosított 56. §-a szerint csak a félnek vagy törvényes képviselőjének személyesen és élőszóval előadott kérelmére, illetve ha a fél nem lakik a születését vagy házasságát nyilvántartó anyakönyvvezető kerületében, a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előadott kérelemről felvett jegyzőkönyv alapján jegyezhet be az anyakönyvbe. A felmondottak alapján az anyakönyvvezetőnek a jelenleg érvényben levő jogszabályok szerint vallásváltoztatást az illetékes lelkész hivatalos bizonyítványa mellett előadott írásbeli vagy szóbeli kérésére az anyakönyvbe bevezetni nem szabad. Az 1932. évi 9090. M. E. rendelkezés értelmében a természetes személyek egészben1 befizetett közszolgáltatásaik után az 1933. és kiterjesztve az 1934. évre is 2%-ot térítményként élveznek, s ezt hivatalból javukra írják abban az esetben is, ha az év végén 2%-nál nem több köztartozásuk áll fenn. Mivel az egyházi javadalmasok saját személyükben kötelesek a teljesítésre, de egyes pénzügyi hatóságok a javadalmak jogi személyiségére való hivatkozással a térítményt nem írták javukra, a beérkezett panaszok orvoslása végett, a kérdés eldöntése érdekében a debreceni apostoli adminisztrátor úr a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz fordult, akinek döntését az alább következő és miheztartás végett közölt fontos elvi végzés tartalmazza: „M. kir. pénzügyigazgatóság Debrecen. 23.254/1934. II. szám. Végzés. A nagyméltóságú m. kir. pénzügyminisztérium 114.209/ 1934. VII. a. sz. rendeletére értesítem, hogy az egyházi javadalmakat élvező természetes személyeket, mint pl. a püspököt, apátot, plébánost stb. az 1932. évi 9090. M. E. sz. rendeletben meghatározott előfeltételek fennforgása esetében a 2%-os kamattérítés megilleti. Az a körülmény, hogy a haszonélvezett ingatlan adóit nem a haszonélvező természetes személy, hanem szabálytalanul a javadalmi ingatlanok tulajdonosa terhére vetették ki és írták elő, a haszonélvezőnek a kamattérítéshez való igényét nem érinti s ezen alapon a kamattérítés meg nem tagadható. Az 1932. évi 9090. M. E. számú rendelet a 2% kamattérítés kedvezményét kizárólag a természetes személyek részére biztosítja, s így amennyiben az egyházi javadalom haszonélvezője nem természetes személy, hanem testület, pl. káptalan, a testület egyes tagjait, pl. az egyes kanonokokat a kedvezmény nem illeti. Debrecen, 1934. évi november 17. M. kir. Pénz-650. sz. Adólérílmény ügye.
