Püspöki körlevelek 1934 (Szombathely, 1935)
— 7 kezései értelmében illetékmenteseknek tekintsék s e rendeletem után ilyen bélyeghiány miatt esetleg felvett hivatalos leletek alapján az illeték kiszabását mellőzzék. Budapest, 1933. évi január hó 10-én. — A miniszter helyett: dr. Vargha Imre s. k. államtitkár, f Kellő tudomás és az egyházközségi képviselőtestületek tájékoztatása végett közlöm T. Papjaimmal, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak az 1929. évi 74.378 sz. a. P. M. rendeletre támaszkodó álláspontja szerint az alkalmazottak kereseti adója alapján %-os egyházközségi adó nem vethető ki. Az alkalmazottak kereseti adója alá eső adózókra, amennyiben az egyházközségi adó kivetésének alapjául szolgáló más állami alap után egyházközségi adót nem fizetnek, továbbá azokra is, akik az egyházközségi adó kivetésének alapjául szolgáló adók egyikével sincsenek megterhelve, egyházközségi adót csakis osztályadó alakjában lehet kivetni. Az egyházközségek ezzel semmit sem veszíthetnek, mert osztályokba (kategóriákba) sorozhatják be ezeket a híveket és aránylagosan állapíthatják meg a terhűkre kivetendő egyházközségi adókat. Isten segítségével tavasszal, május hónapban a következő plébániákban fogom a bérmálás szentségét kiosztani. Május 6: Iváné, 7: Kerca, 8: Nagyrákos, 9: Őriszentpéter, 10: Rábagyarmat, 12: Nagycsákány, 13: Szentgotthárd (Alsószölnök ez alkalommal ide jön), 14: Felsőszölnök, 15: Apátistvánfalva, 16: Rábakethely, 17: Felsőrönök, 18: Vasszentmihály, 20: Szombathely, 21: Vasvár. 22: Köveskut, 23: Nárai. 410. sz. Alkalmazol tak egyház községi adója. 411, sz. Bérmaút. iáinak illetékmentessége tárgyában intézett 38.373/1933. VIII.—a. sz. körrendeletét. Az 1921. évi 24.084. sz. rendeletem (megjelent a P. K. 1922. évi 16. számában) kimondotta, hogy a lelkészeknek azok a nyugtái, amelyeket az államtól kapott, tehát közpénztárból húzott illetményeikről állítanak ki, az 1920: XXIV. te. 22. §-ának rendelkezései alapján illetékmentesek. Az 1931. évi március hó 30-án kelt 39.891 -—VIII. a. sz. Írott körrendeletem pedig azt állapította meg, hogy a közadók módjára beszedett lelkészi párbér- és deputatum váltságösszegeknek a jogosultak által való felvételéről kiállított nyugták is illetékmentesek. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a lelkészek által a községi pénztár részére kiállított nyugták nem az államtól járó vagy a közadók módjára beszedett öszszegekről szólnak, hanem a lelkész a politikai község által kiszolgáltatott összegeket canonica visitatio alapján — deputatumföld megművelése és természetbeni járandóság megváltása címén —. kapja, amikor is a kifizetendő összeg nem az egyének terhére van kivetve, hanem a község költségvetésében van évről-évre biztosítva s a fedezetéről a község forgalmi adórészesedéséből vagy a községi pótadó jövedelméből történik gondoskodás. Minthogy a járandóság felvétele az utóbbi esetben is közpénztárból történik, az 1920: XXIV. te. 22. i ában foglalt mentességnek ebben az esetben való alkalmazását is megengedem. A fentiek értelmében a jövőben azt a szabályt kell irányadónak tekinteni, hogy a lelkészeknek a hivatásukkal kapcsolatosan közpénztárból felvett bármilyen járandóságukról kiállított nyugtái illetékmentesek. Minthogy az idézett törvényszakasz ezt az illetékmentességet a közszogálati alkalmazottak javára biztosítja, hangsúlyozom, hogy ezért a fenti rendelkezéssel a lelkészeknek közszolgálati alkalmazotti minőségét nem állapítottam meg, hanem a lelkészek ehhez a nyugta-illetékmentességhez csupán azon a réven jutnak, hogy ebben a vonatkozásban a közszolgálati alkalmazottakkal egyenlő elbánást biztosítok részükre. Meghagyom ezért a m. kir. Pénzügyigazgatóságnak, (központi díj- és illetékkiszabási hivatalnak), hogy a jövőben a lelkészek által közpénztárból hivatásukkal kapcsolatban bármily címen felvett járandóságaikról kiállított nyugtákat az 1920: XXIV. te. 22. §. rendel-A SD. bérmálásra vonatkozó 122—131. §§-t érdekelt papjaim figyelmébe ajánlom, azokat tanulmányozzák át újból és az azokban foglalt intézkedésekhez tartsák magukat.