Püspöki körlevelek 1933 (Szombathely, 1934)
483. sz. A jubileumi szentévről rendelkezések. II. Mint már ismeretes Tisztelendőségtek előtt, dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa Őszentsége április hó 2-től kezdődőleg rendkívüli szentévet hirdetett a megváltás 1900 éves évfordulója alkalmából. A szentatya Krisztus keresztjét állítja a testi-lelki nyomorban vergődő s különféle utakon ebből kibontakozást kereső emberiség szemei elé, hogy az csüggedtségében és nyo- j morában ráeszméljen megváltottságának j óriási tényére, s hogy Krisztus drága kion- | tott vérével szerzett üdvösségben megtalálja erőt adó reményét és egyben orvosságát is különféle egyéni és társadalmi hajaira. A szentatya a szentév első csütörtökének, április 6-ának délutánjára szent órát rendelt el a római templomokban s az apostolfejedelmek sírjánál maga is résztvesz ezen ájtatosságon. Egyben azt óhajtja, hogy az egész katolikus világ Vele együtt imádkozzék és emlékezzen meg Krisztus i megváltói kereszthaláláról. A szentatya szándékába belekapcsolódva én is elrendelem, hogy április 6-án az esti órákban minden plébániatemplomban tartassák imaóra a kitett Oltáriszentség előtt. Az ájtatosság rövid bevezető beszéddel kezdődhetik, mely szólhat ezen rendkívüli jubileumi év jelentőségéről s ezzel kapcsolatban a redemptio dogmatikai jelentőségéről. (Nagyon ajánlható P. Csávossy S. J. ezen imaórára szerkesztett „A Szent óra“ c. vezérfonala. 1 db 20 f, 100 db 15 P. Árpád-nyomda, Kalocsa.) Ezen témakör bővebb kiejtésére a szentév folyamán bőséges idő áll Tisztelendőségtek rendelkezésére. A szentévet meghirdető Quod nuper kezdetű enciklikát január hó 30-án kelt három apostoli konstitució egészíti ki, I melyek tartalmát az alábbiakban közlöm | azon célból, hogy arról Tisztelendőségtek és kedves Híveim tájékozódást szerezhessenek. A „Nullo non tempore“ kezdetű első 1 konstitució azzal a mély gondolattal, hogy ebben a szentévben megnyugvást kereső lelkünk különösen átérezhesse, hogy ezen megnyugvást szerző kötés és oldás hatalma az apostolok utódjának, Krisztus Urunk földi Helytartójának kezeibe van letéve s a lelki béke forrása ott fakad az Apostolfejedelmek sírjánál: felfüggeszt Rómán kívül minden búcsút, mely az élők számára elnyerhtő. Kivételt képeznek: 1) a halálveszedelemben elnyerhető búcsúk; 2) a reggeli, déli és esti harangszókor az Úrangyala, illetve a Mennyek Királyné Asszonya imádságok, vagy ezek helyett 5 Üdvözlégy elmondásával nyerhető búcsúk; 3) a negyvenórai szentségimádáshoz kötött búcsúk; 4) ama búcsúk, melyeket azok nyerhetnek, akik elkísérik az 01 láriszentséget, midőn a pap a beteghez viszi; 5) a Portiunkula-búesú, melyet azonban a szentév folyamán csak Assisi-ben lehet elnyerni; 6) a Szentföldön a zarándokok által nyerhető búcsúk; 7) Lourdesben 1934. február 11-ig a lourdesi jelenés 75. jubileumi éve alkalmából nyerhető búcsúk és 8) azok a búcsúk, melyek a bíborosok, nuneiusok, érsekek, püspökök, nullius apátok, apostoli vikáriusok és praefektusok áldása révén nyerhetők el. A búcsúkhoz hasonlóan fel vannak függesztve a Szentév tartamára a Szentszéknek fenntartott bűnesetek, valamint censurák és fogadalmak alóli feloldozásra, vagy az utóbbiak megváltoztatására vonatkozó, az akadályok és irregularitas alóli felmentésre vonatkozó felhatalmazás Rómán kívül, de továbbra is érvényben maradnak: 1. a CJC-ben adott összes engedmények: 2. a püspöknek adott quinquennales facultates pro foro externo; 3. a Poenitentiaria által pro foro interno adott quinquennales facultates, de ez utóbbiak csak olyan poenitensekkel szemben, akik a gyónás idejében a gyóntató ítélete szerint akadályozva vannak abban, hogy Rómá-