Püspöki körlevelek 1932 (Szombathely, 1933)
38 — módot lelkipásztorotok fogja megmondani, kövessétek a szavát, mint Istentől állított vezetőtökét és biztosak lehettek afelől aztán, hogy alamizsnáitok teljesítik azt a hivatást, melyet teljesíteniük kell: könnyet törölnek le, új hitet és reményt ébresztenek, megóvnak a kétségbeeséstől. Számotokra pedig biztos lesz a mennyei jutalom: alamizsnátokat hirdeti a szentek gyülekezete az égben (Ekkli. 31, 11.) és neveitek nyilván lesznek az Ür színe előtt. Amennyiben megértitek a karácsonyi angyal szeretetet hirdető szavát, s amily mértékben követitek a jászolban ikkvő Istenember magát kiüresítő példáját az adakozásban, úgy és oly mértékben szálljon Reátok és gyermekeitekre az Ür Jézus áldása és békéje szent karácsony küszöbén Amen. * Felhívom igen Tisztelendő Testvéreimet, hogy körlevelemet advent 4. vasárnapján szószékről olvassák fel és ha szükségét látják, egyes részeit fejtsék ki bővebben is. A körlevél felolvasása kapcsán felkérem Kedveltségieket, hogy különösen karácsony küszöbén, amennyiben még nem történt volna meg, haladéktalanul tegyenek meg mindent, hogy karácsony ünnepe a szeretetből fakadt és helyes alamizsnálkodás ünnepe is legyen. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a lelkipásztorok a hatósági szegénygondozás, munkanélküliek megsegítése tekintetében a legnagyobb készséggel működjönek közre, plébánia területén esetleg működő egyesületi tevékenységet állítsák szintén ennek szolgálatába, hogy az esetleg elforgácsolt szegénysegélyezés és jótékonykodás okszerű és észszerű legyen. A katolikus ilyenfajtájú egyesületi tevékenységet az egyesületek autonómiájának sérelme nélkül leghelyesebbnek látom a hitközség égisze alatt összefoglalni. Ezzel nem új egyesületet kívánok életre hozni, de az eddigi esetlegesen szétforgácsolt jótékonyságot szeretném összefogni és céltalan adakozások elejét venni. A Katolikus Karitasz Központ rövidesen szétküldi kérdőíveit, ezeknek kitöltése és lelkiismeretes adatszolgáltatás nem lesz lehetséges, ha a lelkek pásztora nem tudja áttekinteni faluja, plébániája szegénygondozásának egész területét, ha nem ismeri az Ínségesek számát, családi viszonyait, szükségleteit s nem ismeri az eddigi juttatások mértékét. A mai általános nyomorúság közepette nem tudok égetőbb feladatot a pasztoráció terén, mint különösen a nagyobbszámú ipari vagy m .zőgazdasági nincstelen megsegítését. Dr. Szendy László püspöki tanácsos, teológiai tanárt az egyházmegyei Karitasz püspöki biztosának kineveztem, aki minden hozzá intézett konkrét kérdésben szívesen áll az egyházmegyei lelkészkedő papság rendelkezésére. Szombathely, 1932. december hó 14-én. f JÁNOS s. k. püspök. MART1NEUM R.-T., SZOMBATHELY