Püspöki körlevelek 1932 (Szombathely, 1933)
I. t JANOS ISTEN ÉS AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KEGYELMÉBŐL SZOMBATHELYI PÜSPÖK EGYHÁZMEGYÉJE HÍVEINEK ÜDVÖT ÉS FŐPÁSZTORI ÁLDÁST! 191. sz. Böjti szózat Kedves Híveim! A szent böjti idő mindig a magunkbaszállás, a komoly gondolatok, az önvizsgálás, a penitenciatartás és — Isten segítségével — a javulás ideje. Az Anyaszentegyház ezt az időt az őskereszténység napjaitól kezdve szent időnek tartja, visszaemlékezik a negyven napra, melyet isteni Megváltónk nyilvános élete előtt elvonulva a sivatagba imával és elmélkedéssel töltött és azt akarja, hogy mi is magunkba elmélyedve betekintsünk saját életünk folyásába és a minket körülvevő világot természetfeletti szempontból ismerjük meg. Az idei böjt különösen alkalmas arra. hogy magunkba szállva, lelkiismeretűnket megvizsgáljuk és a minket körülvevő világban a mindenható isteni Gondviselés örök szándékait megismerjük. Mi ma egy világkrizis közepén vagyunk. Egy oly válságot élünk át, amilyet őseink nem láttak, egy válságot, mely hasonlít a vízözönhöz, a népvándorláshoz, a törökpusztításhoz; válságot, mely az emberiség erkölcsi és anyagi javait pusztulással fenyegeti; válságot, melyet, ha Isten segítségével átélünk, egy szebb, tisztább és nemesebb korszakba fogunk jutni. Nem akarok panaszkodni és távol áll lelkemtől. hogy az idő keserveit előttetek hangoztassam; Jeremiás siralmai ugyan sokban ráillenek a mi napjainkra és nemzetünk hasonló lett a választott néphez, mely az Euphrates folyó partján elvesztett hazáját és királyai dicsőségét siratta. Nem sírni és siratni akarok, de meg akarom érteni és veletek megértetni napjaink viszontagságait. Ismerjük meg, hogy a mai világkatasztrófát nem az isteni akarat rendelte, hanem az isteni böleseség csak megengedte; értsük meg. hogy minden bajnak nem a földünk öregedése, vagy a természet tökéletlensége az oka, hanem ezt az egész katasztrófát maguk az emberek okozták azáltal, hogy eltértek Istentől. Ahogy a régi időben az Isten keze szeretettel vezette a választott népet, törvényeket adott neki, próféták szája által szólt hozzá, megjelent előtte fénylő tűzoszlopban, vagy ijesztő felhősávban, hogy mint atya gyermekét, kezén vezetve rendeltetése útján tartsa: de ha mindennek dacára makacsul megvetette parancsoló szavát, és hitetlenségben, bálványimádásban és önzésben eltévelvedett; sorozatos csa-
