Püspöki körlevelek 1932 (Szombathely, 1933)
— 21 — a leküzdésére, amelyek az életben jelentkezni szoktak. Gondoskodjék továbbá a tanítóság arról, hogy a gyermekek a tanultakat az étéiben alkalmazzák, azzal vonatkozásba hozzák. Ezek képesítik majd a gyermeket arra, hogy életük berendezésénél boldogulásuk szem előtt tartásával járjanak el. Az élet igen gyakran állítja az embert nehéz problémák elé, amelyekkel foglalkoz nia kell. Szoktassa tehát a tanító a gyermekeket már az iskolában hozzá, hogy a fejlettségi fokuknak megfelelő kérdéseket maguk nak kell megoldaniuk. Bármily elméletinek tűnjék is fel valamely tanítási egység, annak kitűzött célja mindig az legyen, hogy a gyermekek lelkében vágyat és akaratot ébresszen a munkára, a további alkotásra. így a tanítási egységek megindítói lesznek a további munka folyamatnak. A gyermek lelkében megvan az ösztönszerű alkotási vágy, a cselekvési hajlam. Ezt a tanító úgy teheti tudatossá, ha tanítás közben a gyermek cselekvő közreműködésének a lehető legtágabb teret biztosítja. A tanulók cselekvő közreműködése mellett megoldott problémák alkalmas anyagot szolgáltatnak a fogalmazás tanításához és ha a tanító módot nyújt arra, hogy ezeknek a kérdéseknek megoldását minden tanuló a saját egyéni felfogásában írja le, nagy lendületet ad az akotási vágy fejlődésének. A község határának ismertetése közben mutassanak rá a tanítók arra, hogy az éghajlati és talajviszonyok mennyiben befolyásolhatják a termelést. Ezen kérdések tárgyalása közben megbeszélés tárgyává tehető, hogy a helyi viszonyok figyelembevételével minő jövedelmező új foglalkozási ágak volnának meghonosíthatok. Legyen figyelemmel a tanítóság arra, hogy különösen a természeti, gazdasági és háztartási ismeretekkel kapcsolatban nyilik bőséges alkalom a gyakorlati életre való nevelésre. A munkára való nevelés és a munkaiskola elvének helyes alkalmazása azt kívánja, hogy előbb jöjjön a munka és abból történjék az elvonás, mely később tudatos munkára késztesse a gyermekeket. Hogy ez lehetővé váljék, az iskoláknak gyakorló területtel kell rendelkezniök. Ha ez bármely okból lehetetlen volna, akkor gyakorló területül a tanító hozzájárulásával a tanító kertje használtassék fel. Ezeken a területeken foglalkoztassák a tanítók a gyermekeket úgy, hogy azok a munkának eredményét közvetlenül szemlélhessék. i Az állattenyésztés terén is sokat tehet az elemi népiskola, ha a tanító séta, vagy kirándulás alkalmával a községben vagy határban (tanyán) esetleg meglevő példák alapján beláttatja a tanulóval, hogy a fajok gondos megválasztása és nemesítésé az árviszonyokat és az állat haszonvételét is kedvezően befolyásolja. A gyümölcsfatenjyésztés nem csupán a faiskolában, hanem az iskolák gazdasági gyakorló területein, sőt a tanítók kertjében is gyakorlandó. Tanulják meg a tanulók a faültetés és nemesítés módját, szeressék meg, ápolják a fákat, óvják, védjék és igyekezzenek azokat gondos munkával termővé tenni. A faiskolák még ma is sok helyen gondozatlanok és egyáltalában nem szolgálják rendeltetésüket. A gyümölcsfa-oltványokkal törekedjenek a tanítók az egész községet úgy ellátni, hogy ne csupán a kertek, hanem a község arra alkalmas területei,- az utak mente és az egyes dűlők szélei is gyümölcsfákkal legyenek beültethetők. A faiskola felügyelőjével egyetértőén olyan gyümölcsfák nevelendők, amelyek a helyi viszonyok között legjobban tenyésznek és válnak be. A kézimunkatanítás célja a tanterv szerint a gyermeket a munka megszeretésére és megbecsülésére, továbbá az ízlésre, rendre és takarékosságra nevelni. Ennek a tárgynak a tanításánál is minde^ekfelett a gyakorlati élet szempontjai legyenek irányadók. Azt készítsék a gyermekek, aminek az életben hasznát vehetik. Különös gond fordítandó a háziiparra. Ahol ilyen házi foglalkozás feltételei megvannak, ott az ezzel járó munkálatok még akkor is tanítandók, ha tananyagként a tantervben nem szerepelnek. A tanítóság a Madarak és Fák napját is állítsa legnagyobb mértékben a gyakorlati nevelés szolgálatába. Gondoskodni kell arról, hogy a madáretetőben főleg a téli hónapokban mindig legyen valami eleség és az elültetett fák kellő gondozásban részesüljenek. A gyermekek a Madarak és Fák napján számoljanak be arról, hogy hány fát ültettek egy év alatt, hányat oltottak be, hányat ápoltak és milyen sikerrel és mit tettek a madárvédelem érdekében. Végül újból hangsúlyozom, hogy a gyakorlati nevelésnek a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. ❖ Felhívom Tisztelendő Papjaimat, hogy jelen rendelkezéseimet a tanítósággal azonnal közöljék, hogy a tantestületi értekezleteken r
